:: Fórumok :: Földönkí­vüliek, idegen világok :: Beszéljünk a Marsról
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Viz a Marson ?...
Oldal:   <<        >>  
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, Róza
Szerző Üzenet
horpad
v febr 12 2012, 08:20
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674

Véleményem szerint ez még mindig helybenjárás. Tényleges előrelépésre csak a MARSIS mérési adatainak nyilvánosságra kerülése után számí­thatunk.
Az egykori óceán, amit az ESA most ”megtalált”, már az első domborzati térképeken körvonalazódott.
Itt a Mars felülnézete az északi pólus felől. A kék szí­n csupán a mélyebb területeket jelöli.



Még egy laikusnak is feltűnhetett a kontraszt a déli félgömb ragyás képe és az északi területek simára plasztikázott arculata között. Az utóbbi egyértelműen a ví­z jelenlétének volt köszönhető. (Bezzeg a mi Holdunk nem volt ennyire szerencsés.) Tehát a bejelentés eddig semmi újat nem hozott.

Szeretem a saját súlyukhoz mérten kezelni a dolgokat.
Az ESA-nak folytonosan publikálnia kell, ha topon akar maradni. Nem ismételgetheti a NASA-t, mindig új, néha meghökkentő dolgokkal kell előállnia. Mint például a mostani, vagy amikor ví­zmolekulákat találtak a felső légkörben (Maltagliati).
A NASA-t is rendszeresen nyilatkozattételre kényszerí­ti a világhatalmi álmokat dédelgető média, akár van mondanivalója, akár nincs. így születhetnek meg az olyan üres, semmitmondó sajtótájékoztatók, mint például a ’vizettaláltunkamarson’, vagy a ciánprotézist viselő DNS.
Aztán amikor lebontjuk a dí­szes csomagolást, alig marad valami.


Vissza az elejére
curiosity
v febr 12 2012, 11:37
Regisztrált tag #388
Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57
Üzenetek: 177
Szia, Horpad...jól mondod, nemcsak a média , maga a Fehér Ház is presszionálja "szegény" NASA-t....".A bolygó fejlődésnek korai állapotából származó agyagásványokat azonosí­tottak a Marson, amelyek a kezdeti nedves időszak nyomát őrzik. Eközben a Fehér Ház sajtóközleményt adott ki, amelyben arra kéri a NASA-t, hogy az egykori élet lehetőségével kapcsolatos felismeréseket az eddigieknél gyorsabban közölje a nagyközönséggel......" a teljes cikk: Katt ide!
Azt gondolom, nagyon sokan azért erőltetik ezt a Marsi-óceán dolgot, mert, -Földi mintára- az esetleges élet bölcsőjét látják benne. Ez pedig elképzelhető, hogy közel sincs í­gy. Magában a ví­z jelenléte még vajmi kevés, hogy bármilyen életforma kialakuljon, sok-sok más befolyásoló tényező is fenáll. Az is igaz, hogy extremofilek kialakulhatnak szélsőséges közegekben, de ehez is idő kell, és a Marson nem biztos, hogy ez adott volt.... üdv!

[ Módosítva v febr 12 2012, 11:58 ]
Vissza az elejére
yup
h febr 13 2012, 06:30
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
Na, Horpad, egy kissé visszaugranék a Cerberus Fossae árkaira. Véleményem szerint bármilyen hihetetlen számodra, az alábbi képek bizonyí­tják, hogy pl. ebben az árokban az alján levő homokfodrokat nem szél, hanem ví­z hozta létre.
Nézd meg az első képet. Tipikusan két összefolyó ví­zsodor által a találkozáskor létrehozott hordalék-fodrok. Szépen látható a két folyás irányának folytatása, majd a találkozáskor a kétféle irányú homokhullámok keveredése (szuperponálódása), majd a folytatásban a hullámok rendeződése.
(A képen az árok alja balról jobbra lejt)
A második kép ugyanezt mutatja, csak közelebbről.
Ilyet csak két szeparált mederben folyó folyadék tud létrehozni a találkozáskor, a szél nem, mivel láthatóan nincs két szeparált szélcsatorna.
A harmadik kép első blikkre semmi különöset mutat: homokfodrok sorozata. ím ha alaposabban megnézzük, akkor kiderül, hogy a "meder" (azaz az árok középvonalának) irányához képest FERDí‰K, nem merőlegesek rá. Ez csak úgy jöhetett létre, ha a homokfodrokat épí­tő áramló közeg az árok felső részén gyorsabban mozgott, mint az alsó részen. Ez szél esetén teljesen kizárt, mivel éppen az alsó részen kisebb az aerodinamikai ellenállás a simább és laposabb domborzat miatt, ellenben ví­z esetén ez lehetséges, ha az alsó részen sekélyebb a meder, mint a felső részen (és ez í­gy is van...), és emiatt az alsó részen a folyás lassabb. Látható a homokfodrokon, hogy időnként a gyorsabb és a lassabb részek közt ébredő örvények itt-ott megcincálták a közepüket.
Hogy ez mikor és meddig és hányszor játszódott le, azt persze ezekből a képekből megállapí­tani nem lehet.

<div class='spacer'></div>

<div class='spacer'></div>

<div class='spacer'></div>


[ Módosítva h febr 13 2012, 10:59 ]
Vissza az elejére
horpad
k febr 14 2012, 01:29
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674

OK,Yup! Maradjon ez a meggyőződésed, ha ennyire ragaszkodsz hozzá.
(De azért jó lenne, ha meg tudnád mutatni a forrást is, ahonnét ez a nagy folyam eredt, továbbá a végcélt, ahol ennek a sok ví­znek össze kellett gyűlnie.)
- Nézd, ez is a Cerberus Fosszihoz tartozik. Katt ide!
Légy szí­ves töltsd le, és mondd el, mit látsz az aljában.

Vissza az elejére
yup
k febr 14 2012, 09:27
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
"Maradjon ez a meggyőződésed, ha ennyire ragaszkodsz hozzá."
Nem, Horpad, nem ragaszkodom hozzá, de láthatóan te sem tudsz "szeles" magyarázatot az ismertetett jelenségre, ezért ugrottad át lazán a problémafelvetésbe rejtett kérdést. Ahogy arra sem tudtál mit mondani, hogy ha az árkokban a szél alakí­totta ki a homokhulámokat, akkor hogy a csudában van az, hogy ott lenn a platón uralkodó szélirányra merőlegesen fúj a szél (ld. a paltó homokdünécskéinek irányát...).
Arra viszont természetesen nem tudok válaszolni, hogy honnan eredt az emlí­tett árok alján feltételezetten folyó ví­z (valahonnan az árok baloldali végéből), és hova folyt (az árok úgy tűnik balról jobbra lejt, szóval arrafelé folyhatott). El is tűnhetett egy ví­znyelőben (hasadék...), de el is nyelődhetett valami homok/törmelékmezőben (mint egy sivatagi vádi). A mai, leközölt felvételek alapján ezt megmondani nem lehet.

Majd letöltöm az ajánlott árkok képét, és megmondom, mit látok az alján...
Vissza az elejére
yup
sze febr 15 2012, 07:35
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
Letöltöttem az általad ajánlott árkok képét, és abból két jellegzetes részképet be is tettem ide.
Az első árok-kép a teljes kép jobb felső szegmensében látható elég sekély, "tele" árok részlete, ilyen az egész. Ennek alján az általad korábban emlegettt jégbordák láthatók (szerintem), vagy afféle jég által gyűrkélt homok/por dünék. Mindkét elképzeléshez alapvető kérdés, hogy hogy kerültek oda? Feltűnő, hogy az árok két vagy több "medence"-szerű mélyedésből áll, és ahogy a "medence" mélyül, úgy a jég/homok hullámok egyre terebélyesebbek lesznek. A kép jobb alsó sarka felé megfigyelhető alakzatok kb. 25 m hosszú gerinccel rendelkeznek, és hosszúságuk kb. 7-8 m, mí­g magasságukat 4-5 m-re lehet becsülni! Ez szélhordta por/homok dünének nagyon nagy, nem beszélve arról, hogy ott a környéken nincs is annyi épí­tőanyag. Ezért én a jégbordát tartom valószí­nűbbnek, vagy esetleg jéggyűrte ősi üledék is lehet. Ebben az esetben valami egykori ví­zcsapda megfagyott, aztán.....
A második képen, amely a nagy kép alján található ill. a nagy kép balszélén fellelhető árokra jellemző, az árok alján jól láthatóan homokréteg van össze-vissza fújkálva és formálódva. Feltűnő az árok oldalfala felé a sok omladék/málladék, amely az árok mélységére utal. Hogy ezekben miért teljesen más formációk láthatók, azt nehéz lenne megmondani. Talán későbbi hasadékok, talán más volt a sorsuk, mint az előbbi bekezdésben emlí­tettnek, nem tudom. Semmi nyomát nem látom ví­znek, sem álló, sem mozgó formájában.
Az elég elgondolkodtató, nem tudom mire vélni, hogy ha az árok faláról a fenekéig látható részűs alakzat omladék, akko miért tartalmaz olyan kevés követ, holott az oldalfal nagyon-nagyon köves. Ha viszont málladék, akkor miért olyan éles a kontúrja az oldalfallal találkozásnál?
Szerintetek az oldalfali rézsűs omladékon (nevezzük csak í­gy) mik azok a meglehetősen szabályos és sűrű redőzések?
Először azt hittem, a szél műve, aztán arra gondoltam, hogy a leguruló kövek alakí­tották ki, de sehogy sem klappolt. Túl szabályosak, nem kanyarognak (ahogy pl. egy leguruló kő), és túl sűrűnek gondolom ahhoz, hogy a szél művének lehessen tekinteni.
<div class='spacer'></div>

<div class='spacer'></div>
Vissza az elejére
horpad
cs febr 16 2012, 01:57
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Az előző példázatod (PSP_006999_1965) létezik sztereó változatban is, bár elég gyatra Katt ide! Megnézted?
Abból kell kiindulni, Yup, hogy a Cerberus egy kiterjedt, sí­k és ví­zszintes lávamező, sok-sok párhuzamos hasadékkal.
Azok úgy keletkeztek, hogy a vulkanikus felső kéreg nem volt hajlandó együtt tágulni az alsóbb rétegekkel, inkább szétnyí­lott, mint a hátamon kiskabát. Ezért is kevés az omladékos kőzet a mederfenéken.
Az árkok végpontjai azonos magasságban vannak, hogyan alakulhatott volna ki ott sodró ví­zfolyás?
Ha Regensburg és a folyódelta egyező tengerszinten lennének, akkor a Duna Paksnál egyszerűen eltévedne.

Mutatok még egy példát, ez is abban a régióban található. (ESP_016519_1880) Katt ide!



Csináltam egy erős nagyí­tást az aljáról, hogy a kétféle dűnetipust meg tudjam mutatni.



A szél kizárólag a sötétebb anyaggal foglalkozik, azt gyűjti, halmozza az egész bolygón. í‰s csak ilyen apró gereblyézésekre telik az erejéből. A nagyobb és világosabb dűnékhez nincs sok köze.
ím a jelenlétük bizonyí­tja, hogy egykor ví­z lepte el a meder alját, még ha nem is volt hova áramolnia.
Azt nem lehet kijelenteni, hogy ezek mind jégből vannak, viszont valószí­nűsí­thető, hogy a jég mindennapos tágulása és zsugorodása évmilliókon keresztül gyúrta ilyenné őket.



Vissza az elejére
curiosity
cs febr 16 2012, 04:12
Regisztrált tag #388
Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57
Üzenetek: 177
Yup, a rézsü oldalán látható "szabályosnak tűnő" barázdák szerintem valamilyen vibráció szüleményei. Mintahogy a hasadék alján található kövek körüli, hiányzó anyag holléte is gyanús.... Javí­tsatok ki, ha tévedek, de ha a szél "nyalja" körbe, akkor az uralkodó széliránnyal ellentétes oldalon, kissé felhalmozódna az anyag a kövek mögött. Itt viszont nem nagyon látható ilyen. ( Bár a hasadék alja viszonylag szélvédett lehet, nem úgy mint a platók ) Elképzelhető, hogy egyszerű vibrációs jelenség, kérdés mi okozhatja....üdv!
Vissza az elejére
yup
cs febr 16 2012, 05:56
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
Akkor nagyjából egyetértünk, Horpad, hogy több esetben valahogyan van/volt szerepe a ví­znek a Cerberus árkainak aljában levő alakzatok kialakí­tásában. Abban igazad van, hogy az árkok mindkét vége kb.azonos magasságban van, de abban nincs, hogy a kettő között az árok aljának lejtése miatt ví­z ne folyhatott volna. A legutóbbi hozzászólásomhoz csatolt képhez fűződően í­rtam is, hogy az az árok két-három medenceszerűen kiképzett mélyedést tartalmaz, afféle ví­zcsapdákat. Az előtte berakott képek (a PSP-00699-esek) árka csak az MRO felvételi sávján 6-7 km hosszú, teljes hosszúsága ennél több. Ekkora távolságon bőven volt lehetősége a ví­znek folynia és üledék-alakzatokat kialakí­tania, persze korlátok közt. Nem tudhatjuk, hogy az árokban volt-e aktí­v ví­znyelő, és azt sem tudhatjuk, hogy a Mars milyen légnyomású állapotában játszódott le ez a feltételezett ví­záramlásos jelenség.Lehet, hogy egyszerűen csak elenyészett, elpárolgott a ví­z, ha elég hosszú ideig folydogált, nem is kellett neki ví­znyelő, hogy eltűnjön, mielőtt még felhalmozódik az egyébként két végén azonos magasságú árokban.

Curiosity: lehet, hogy igazad van a rezgésekkel. Ebben az esetben igencsak ideges talajúnak kellett lennie e környéknek... Csatoltam a szóban forgó árokrészlet barázdált omladékának nagyí­tott képét: ez kb. 6 cm/pixel skálázású. Láthatóan a barázdák 30-50 cm-enként követik egymást, de az is látszik, hogy a barázda az árok aljára érve egy kissé folytatódik, mielőtt a fenéken levő össze-vissza alakzatba belevegyülne. A fenéken látható alakzat tényleg emlékeztet egy erősen rezgő felületű megdermedt sárra esetleg homokra.

<div class='spacer'></div>
Vissza az elejére
horpad
cs febr 16 2012, 07:01
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674

Azt a párhuzamos csí­kozást a termikus feláramlás – ami egy lamináris széláram – rajzolja bele ebbe a laza szemcsézetű sötét anyagba. Ugyanezt a jelenséget örökí­tette meg az Opportunity is a Santa Maria kráter oldalában. A teljes képhez Katt ide!



Ez a sötétebb szí­nű por nagyon könnyűnek és mobilisnak tűnik. Sőt, kizárólag róla derült ki eddig, hogy még napjainkban is mozgásban van. Lásd a Herschel kráter mozgó nagy dűnéit.
Elképzelhető, hogy az árkok szétnyí­lása még nem fejeződött be, folytatódik ma is. Ahogy a Hold is távolodik tőlünk évente 4 cm-t, az amerikai földrész pedig hasonló mértékben közeledik Európához. Bár ez utóbbi a repülőjegyek árában még nem tükröződik…

Vissza az elejére
Oldal:   <<        >>   

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System