|
Kezdőlap Kezdőlap 2020 Archiv (2010-13) Top cikkek Fórum Regisztráció A Mars titkai Epsion | |
| :: Fórumok :: Földönkívüliek, idegen világok :: Beszéljünk a Marsról |
|
<< Előző téma | Következő téma >> |
| Viz a Marson ?... | ||
| Oldal: << >> | |
|
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, Róza
|
| Szerző | Üzenet | ||
| horpad |
| ||
horpad  Regisztrált tag #120 Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06Üzenetek: 674 | Véleményem szerint ez még mindig helybenjárás. Tényleges előrelépésre csak a MARSIS mérési adatainak nyilvánosságra kerülése után számíthatunk. Az egykori óceán, amit az ESA most â€megtaláltâ€, már az első domborzati térképeken körvonalazódott. Itt a Mars felülnézete az északi pólus felől. A kék szín csupán a mélyebb területeket jelöli.  Még egy laikusnak is feltűnhetett a kontraszt a déli félgömb ragyás képe és az északi területek simára plasztikázott arculata között. Az utóbbi egyértelműen a víz jelenlétének volt köszönhető. (Bezzeg a mi Holdunk nem volt ennyire szerencsés.) Tehát a bejelentés eddig semmi újat nem hozott. Szeretem a saját súlyukhoz mérten kezelni a dolgokat. Az ESA-nak folytonosan publikálnia kell, ha topon akar maradni. Nem ismételgetheti a NASA-t, mindig új, néha meghökkentő dolgokkal kell előállnia. Mint például a mostani, vagy amikor vízmolekulákat találtak a felső légkörben (Maltagliati). A NASA-t is rendszeresen nyilatkozattételre kényszeríti a világhatalmi álmokat dédelgető média, akár van mondanivalója, akár nincs. így születhetnek meg az olyan üres, semmitmondó sajtótájékoztatók, mint például a ’vizettaláltunkamarson’, vagy a ciánprotézist viselő DNS. Aztán amikor lebontjuk a díszes csomagolást, alig marad valami. | ||
| Vissza az elejére | | ||
| curiosity |
| ||
  Regisztrált tag #388 Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57Üzenetek: 177 | Szia, Horpad...jól mondod, nemcsak a média , maga a Fehér Ház is presszionálja "szegény" NASA-t....".A bolygó fejlődésnek korai állapotából származó agyagásványokat azonosítottak a Marson, amelyek a kezdeti nedves időszak nyomát őrzik. Eközben a Fehér Ház sajtóközleményt adott ki, amelyben arra kéri a NASA-t, hogy az egykori élet lehetőségével kapcsolatos felismeréseket az eddigieknél gyorsabban közölje a nagyközönséggel......" a teljes cikk: Katt ide! Azt gondolom, nagyon sokan azért erőltetik ezt a Marsi-óceán dolgot, mert, -Földi mintára- az esetleges élet bölcsőjét látják benne. Ez pedig elképzelhető, hogy közel sincs így. Magában a víz jelenléte még vajmi kevés, hogy bármilyen életforma kialakuljon, sok-sok más befolyásoló tényező is fenáll. Az is igaz, hogy extremofilek kialakulhatnak szélsőséges közegekben, de ehez is idő kell, és a Marson nem biztos, hogy ez adott volt.... üdv!  [ Módosítva v febr 12 2012, 11:58 ] | ||
| Vissza az elejére | | ||
| yup |
| ||
 Regisztrált tag #409 Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25Üzenetek: 172 | Na, Horpad, egy kissé visszaugranék a Cerberus Fossae árkaira. Véleményem szerint bármilyen hihetetlen számodra, az alábbi képek bizonyítják, hogy pl. ebben az árokban az alján levő homokfodrokat nem szél, hanem víz hozta létre. Nézd meg az első képet. Tipikusan két összefolyó vízsodor által a találkozáskor létrehozott hordalék-fodrok. Szépen látható a két folyás irányának folytatása, majd a találkozáskor a kétféle irányú homokhullámok keveredése (szuperponálódása), majd a folytatásban a hullámok rendeződése. (A képen az árok alja balról jobbra lejt) A második kép ugyanezt mutatja, csak közelebbről. Ilyet csak két szeparált mederben folyó folyadék tud létrehozni a találkozáskor, a szél nem, mivel láthatóan nincs két szeparált szélcsatorna. A harmadik kép első blikkre semmi különöset mutat: homokfodrok sorozata. ím ha alaposabban megnézzük, akkor kiderül, hogy a "meder" (azaz az árok középvonalának) irányához képest FERDí‰K, nem merőlegesek rá. Ez csak úgy jöhetett létre, ha a homokfodrokat építő áramló közeg az árok felső részén gyorsabban mozgott, mint az alsó részen. Ez szél esetén teljesen kizárt, mivel éppen az alsó részen kisebb az aerodinamikai ellenállás a simább és laposabb domborzat miatt, ellenben víz esetén ez lehetséges, ha az alsó részen sekélyebb a meder, mint a felső részen (és ez így is van...), és emiatt az alsó részen a folyás lassabb. Látható a homokfodrokon, hogy időnként a gyorsabb és a lassabb részek közt ébredő örvények itt-ott megcincálták a közepüket. Hogy ez mikor és meddig és hányszor játszódott le, azt persze ezekből a képekből megállapítani nem lehet. <div class='spacer'>  </div><div class='spacer'>  </div><div class='spacer'>  </div>[ Módosítva h febr 13 2012, 10:59 ] | ||
| Vissza az elejére | | ||
| horpad |
| ||
| horpad Regisztrált tag #120 Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06Üzenetek: 674 | OK,Yup! Maradjon ez a meggyőződésed, ha ennyire ragaszkodsz hozzá. (De azért jó lenne, ha meg tudnád mutatni a forrást is, ahonnét ez a nagy folyam eredt, továbbá a végcélt, ahol ennek a sok víznek össze kellett gyűlnie.) - Nézd, ez is a Cerberus Fosszihoz tartozik. Katt ide! Légy szíves töltsd le, és mondd el, mit látsz az aljában. | ||
| Vissza az elejére | | ||
| yup |
| ||
| Regisztrált tag #409 Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25Üzenetek: 172 | "Maradjon ez a meggyőződésed, ha ennyire ragaszkodsz hozzá." Nem, Horpad, nem ragaszkodom hozzá, de láthatóan te sem tudsz "szeles" magyarázatot az ismertetett jelenségre, ezért ugrottad át lazán a problémafelvetésbe rejtett kérdést. Ahogy arra sem tudtál mit mondani, hogy ha az árkokban a szél alakította ki a homokhulámokat, akkor hogy a csudában van az, hogy ott lenn a platón uralkodó szélirányra merőlegesen fúj a szél (ld. a paltó homokdünécskéinek irányát...). Arra viszont természetesen nem tudok válaszolni, hogy honnan eredt az említett árok alján feltételezetten folyó víz (valahonnan az árok baloldali végéből), és hova folyt (az árok úgy tűnik balról jobbra lejt, szóval arrafelé folyhatott). El is tűnhetett egy víznyelőben (hasadék...), de el is nyelődhetett valami homok/törmelékmezőben (mint egy sivatagi vádi). A mai, leközölt felvételek alapján ezt megmondani nem lehet. Majd letöltöm az ajánlott árkok képét, és megmondom, mit látok az alján...  | ||
| Vissza az elejére | | ||
| yup |
| ||
| Regisztrált tag #409 Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25Üzenetek: 172 | Letöltöttem az általad ajánlott árkok képét, és abból két jellegzetes részképet be is tettem ide. Az első árok-kép a teljes kép jobb felső szegmensében látható elég sekély, "tele" árok részlete, ilyen az egész. Ennek alján az általad korábban emlegettt jégbordák láthatók (szerintem), vagy afféle jég által gyűrkélt homok/por dünék. Mindkét elképzeléshez alapvető kérdés, hogy hogy kerültek oda? Feltűnő, hogy az árok két vagy több "medence"-szerű mélyedésből áll, és ahogy a "medence" mélyül, úgy a jég/homok hullámok egyre terebélyesebbek lesznek. A kép jobb alsó sarka felé megfigyelhető alakzatok kb. 25 m hosszú gerinccel rendelkeznek, és hosszúságuk kb. 7-8 m, míg magasságukat 4-5 m-re lehet becsülni! Ez szélhordta por/homok dünének nagyon nagy, nem beszélve arról, hogy ott a környéken nincs is annyi építőanyag. Ezért én a jégbordát tartom valószínűbbnek, vagy esetleg jéggyűrte ősi üledék is lehet. Ebben az esetben valami egykori vízcsapda megfagyott, aztán..... A második képen, amely a nagy kép alján található ill. a nagy kép balszélén fellelhető árokra jellemző, az árok alján jól láthatóan homokréteg van össze-vissza fújkálva és formálódva. Feltűnő az árok oldalfala felé a sok omladék/málladék, amely az árok mélységére utal. Hogy ezekben miért teljesen más formációk láthatók, azt nehéz lenne megmondani. Talán későbbi hasadékok, talán más volt a sorsuk, mint az előbbi bekezdésben említettnek, nem tudom. Semmi nyomát nem látom víznek, sem álló, sem mozgó formájában. Az elég elgondolkodtató, nem tudom mire vélni, hogy ha az árok faláról a fenekéig látható részűs alakzat omladék, akko miért tartalmaz olyan kevés követ, holott az oldalfal nagyon-nagyon köves. Ha viszont málladék, akkor miért olyan éles a kontúrja az oldalfallal találkozásnál? Szerintetek az oldalfali rézsűs omladékon (nevezzük csak így) mik azok a meglehetősen szabályos és sűrű redőzések? Először azt hittem, a szél műve, aztán arra gondoltam, hogy a leguruló kövek alakították ki, de sehogy sem klappolt. Túl szabályosak, nem kanyarognak (ahogy pl. egy leguruló kő), és túl sűrűnek gondolom ahhoz, hogy a szél művének lehessen tekinteni. <div class='spacer'>  </div><div class='spacer'>  </div> | ||
| Vissza az elejére | | ||
| horpad |
| ||
| horpad Regisztrált tag #120 Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06Üzenetek: 674 | Az előző példázatod (PSP_006999_1965) létezik sztereó változatban is, bár elég gyatra Katt ide! Megnézted?  Abból kell kiindulni, Yup, hogy a Cerberus egy kiterjedt, sík és vízszintes lávamező, sok-sok párhuzamos hasadékkal. Azok úgy keletkeztek, hogy a vulkanikus felső kéreg nem volt hajlandó együtt tágulni az alsóbb rétegekkel, inkább szétnyílott, mint a hátamon kiskabát. Ezért is kevés az omladékos kőzet a mederfenéken. Az árkok végpontjai azonos magasságban vannak, hogyan alakulhatott volna ki ott sodró vízfolyás? Ha Regensburg és a folyódelta egyező tengerszinten lennének, akkor a Duna Paksnál egyszerűen eltévedne. Mutatok még egy példát, ez is abban a régióban található. (ESP_016519_1880) Katt ide!  Csináltam egy erős nagyítást az aljáról, hogy a kétféle dűnetipust meg tudjam mutatni.  A szél kizárólag a sötétebb anyaggal foglalkozik, azt gyűjti, halmozza az egész bolygón. í‰s csak ilyen apró gereblyézésekre telik az erejéből. A nagyobb és világosabb dűnékhez nincs sok köze. ím a jelenlétük bizonyítja, hogy egykor víz lepte el a meder alját, még ha nem is volt hova áramolnia. Azt nem lehet kijelenteni, hogy ezek mind jégből vannak, viszont valószínűsíthető, hogy a jég mindennapos tágulása és zsugorodása évmilliókon keresztül gyúrta ilyenné őket. | ||
| Vissza az elejére | | ||
| curiosity |
| ||
| Regisztrált tag #388 Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57Üzenetek: 177 | Yup, a rézsü oldalán látható "szabályosnak tűnő" barázdák szerintem valamilyen vibráció szüleményei. Mintahogy a hasadék alján található kövek körüli, hiányzó anyag holléte is gyanús.... Javítsatok ki, ha tévedek, de ha a szél "nyalja" körbe, akkor az uralkodó széliránnyal ellentétes oldalon, kissé felhalmozódna az anyag a kövek mögött. Itt viszont nem nagyon látható ilyen. ( Bár a hasadék alja viszonylag szélvédett lehet, nem úgy mint a platók ) Elképzelhető, hogy egyszerű vibrációs jelenség, kérdés mi okozhatja....üdv!  | ||
| Vissza az elejére | | ||
| yup |
| ||
| Regisztrált tag #409 Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25Üzenetek: 172 | Akkor nagyjából egyetértünk, Horpad, hogy több esetben valahogyan van/volt szerepe a víznek a Cerberus árkainak aljában levő alakzatok kialakításában. Abban igazad van, hogy az árkok mindkét vége kb.azonos magasságban van, de abban nincs, hogy a kettő között az árok aljának lejtése miatt víz ne folyhatott volna. A legutóbbi hozzászólásomhoz csatolt képhez fűződően írtam is, hogy az az árok két-három medenceszerűen kiképzett mélyedést tartalmaz, afféle vízcsapdákat. Az előtte berakott képek (a PSP-00699-esek) árka csak az MRO felvételi sávján 6-7 km hosszú, teljes hosszúsága ennél több. Ekkora távolságon bőven volt lehetősége a víznek folynia és üledék-alakzatokat kialakítania, persze korlátok közt. Nem tudhatjuk, hogy az árokban volt-e aktív víznyelő, és azt sem tudhatjuk, hogy a Mars milyen légnyomású állapotában játszódott le ez a feltételezett vízáramlásos jelenség.Lehet, hogy egyszerűen csak elenyészett, elpárolgott a víz, ha elég hosszú ideig folydogált, nem is kellett neki víznyelő, hogy eltűnjön, mielőtt még felhalmozódik az egyébként két végén azonos magasságú árokban. Curiosity: lehet, hogy igazad van a rezgésekkel. Ebben az esetben igencsak ideges talajúnak kellett lennie e környéknek... Csatoltam a szóban forgó árokrészlet barázdált omladékának nagyított képét: ez kb. 6 cm/pixel skálázású. Láthatóan a barázdák 30-50 cm-enként követik egymást, de az is látszik, hogy a barázda az árok aljára érve egy kissé folytatódik, mielőtt a fenéken levő össze-vissza alakzatba belevegyülne. A fenéken látható alakzat tényleg emlékeztet egy erősen rezgő felületű megdermedt sárra esetleg homokra. <div class='spacer'>  </div> | ||
| Vissza az elejére | | ||
| horpad |
| ||
| horpad Regisztrált tag #120 Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06Üzenetek: 674 | Azt a párhuzamos csíkozást a termikus feláramlás – ami egy lamináris széláram – rajzolja bele ebbe a laza szemcsézetű sötét anyagba. Ugyanezt a jelenséget örökítette meg az Opportunity is a Santa Maria kráter oldalában. A teljes képhez Katt ide!  Ez a sötétebb színű por nagyon könnyűnek és mobilisnak tűnik. Sőt, kizárólag róla derült ki eddig, hogy még napjainkban is mozgásban van. Lásd a Herschel kráter mozgó nagy dűnéit. Elképzelhető, hogy az árkok szétnyílása még nem fejeződött be, folytatódik ma is. Ahogy a Hold is távolodik tőlünk évente 4 cm-t, az amerikai földrész pedig hasonló mértékben közeledik Európához. Bár ez utóbbi a repülőjegyek árában még nem tükröződik… | ||
| Vissza az elejére | | ||
| Oldal: << >> | |
Powered by e107 Forum System