:: Fórumok :: Földönkí­vüliek, idegen világok :: Beszéljünk a Marsról
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Viz a Marson ?...
Oldal:       >>  
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, Róza
Szerző Üzenet
nordi
v dec 11 2011, 05:35
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 923
Gipszet találtak a Marson: újabb erős bizonyí­ték a ví­zre

Fényes, gipsznek látszó anyagot észlelt a NASA Opportunity marsjárója, amely a ví­z egykori jelenlétére utal a vörös bolygón.A felfedezést az Amerikai Geofizikai Szövetség éves közgyűlésén jelentették be. A NASA Mars Exploration Rover programja keretében 2003-ban két űrszondát küldött a vörös bolygóra, a Spirit és az Opportunity rovert. A két egység 2004 januárjában landolt a Mars ellenkező oldalain, egymástól 10 500 kilométeres távolságra.


A gipsztelér képe enyhén hamisszí­nezésű felvételen (NASA)

Az eredetileg néhány hónaposra tervezett küldetést a NASA többször meghosszabbí­totta. A Spirit missziója idén májusban fejeződött be, amikor az amerikai űrkutatási hivatal végleg lemondott arról, hogy kapcsolatba próbáljon lépni a homok fogságába esett roverrel.

Az Opportunity idén augusztusban érkezett a vörös bolygó óriáskráteréhez, a 22,5 kilométer átmérőjű Endeavour nyugati pereméhez; ez a negyedik kráter, amelyet vizsgál. Az Endeavourt azért iktatták a programba, mert sokkal korábbi, mint az eddig vizsgált képződmények, és lényegesen különbözik a többi krátertől. Az űrszondák által készí­tett felvételek agyagásványokat mutattak ki, amelyek a feltételezések szerint a korai Mars meleg és nedves környezetében alakultak ki.

Az Opportunity egy keskeny "gipszérre" is rábukkant, amely 1-2 centiméter széles és 40-50 centiméter hosszúságú. A marsjáró a lerakódást mikroszkopikus kamerájával (Microscopic Imager) vizsgálta, amely részletesen elemzi a kőzeteket és a felszí­nt. Ugyancsak elemezte alfa részecske röntgen-spektrométerével (Alpha-Particle-X-Ray Spectrometer), amely a kőzetek alkotóelemeit határozza meg, és különböző szűrők segí­téségével felvételeket is készí­tett az árbocra szerelt kamerával. A kérdéses keskeny kőztsávot valószí­nűleg gipsz, vagy hozzá hasonló egyéb kalciumszulfát ásvány alkotja.



íttekintés az Opportunity rover munkájáról a Marson (NASA)

Mint Steven Squyres, a program irányí­tója rámutatott: minden jel szerint az "ér" tiszta kalciumszulfát, bár további vizsgálatok szükségesek a lerakódás összetételének pontos megismeréséhez. "Ez az ér a sziklába ékelődött, vagyis itt képződött" - mondta. Feltehetőelg a kőzetek repedéseiben cirkulált ví­zből itt vált ki az oldot anyag. Mindez további érv amellett, hogy a bolygó felszí­ne egykor a mainál nedvesebb és feltehetőleg melegebb is volt.

forrás:/origo.hu/
Vissza az elejére
horpad
h dec 12 2011, 02:19
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Kösz az új topikot, nordi! Már én is gondoltam rá.
A Mars történelmében valóban előfordultak vizes korszakok, független attól, hogy a jelenlegi éra kegyetlenül hideg és száraz. A kifagyott széndioxid teljes mennyiségében a légkörben volt, ami magasabb légköri nyomást, ezáltal magasabb relativ páratartalmat is eredményezett. A folyékony ví­z számára pedig sokkal nagyobb mozgásteret biztosí­tott.
Szóval minden mindennel összefügg …
Vissza az elejére
fulldragon
h dec 12 2011, 03:15

Regisztrált tag #35
Regisztrált: v júl 04 2010, 02:40
Üzenetek: 595
...ahogy elnézem a dolgokat lesz itt még anyag néhány új topik meginditásához a Marssal kapcsolatban...
Vissza az elejére
horpad
k dec 13 2011, 01:50
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Gipsz, - vagyis kalcium-szulfát di-hidrát (CaSO4.2 H2O). Egyértelműen vizes környezetben jön létre.

í‰s ugyanaz a bölcső ringatta a blueberry-ket is, melyekről mára kiderült, hogy hematit golyócskák. Sajátos kék szí­nük talán a Marson túlreprezentált kénvegyületek – gondoljunk csak a rézgálicra – szí­nező hatásának köszönhető.
Ugyanakkor a földi ásványok döntően karbonát alapúak.


Vissza az elejére
fulldragon
k dec 13 2011, 06:20

Regisztrált tag #35
Regisztrált: v júl 04 2010, 02:40
Üzenetek: 595

Mikrobiális élet lehet a Marson

A Mars felszí­n alatti mélységeinek hatalmas területein kedvezőek a feltételek a baktériumok és más mikrooganizmusok számára.Miközben a Föld teljes térfogatának - a magtól az atmoszféra felső rétegéig - csak egy százaléka kedvező élő organizmusok számára, a Mars esetében ez háromszázaléknyi lehet - igaz, a bolygó felszí­ne alatt – a Charley Lineweaver asztrobiológus által vezetett kutatócsoport szerint.

"A lehető legegyszerűbben közelí­tettük meg a kérdést. Vettük az összes létező információt, és összeraktuk őket, hogy megnézzük, megfelelnek-e a feltételek az élet számára.

A válaszunk pedig az, hogy igen. Vannak a Marson hatalmas térségek, amelyek összeegyeztethetőek a földi élettel" - hangoztatta az Ausztrál Nemzeti Egyetem asztrobiológusa.

Lineweaver, akinek a tanulmánya az Astrobiology cí­mű folyóirat hétfői számában jelent meg, emlékeztetett arra, hogy a Mars felszí­nén az átlagos hőmérséklet mí­nusz 63 Celsius-fok, és a bolygón uralkodó alacsony nyomás azt jelenti, hogy a ví­z folyékony állapotban nem fordulhat elő, mivel a felszí­nen elpárolog: ezért a feltételek a földihez hasonló élethez csak a felszí­n alatt megfelelőek, ahol a talaj súlya adja a megfelelő nyomást.
"A felszí­n alatt bizonyos mélységben a bolygó magjából származó hőtől ráadásul elég meleg van ahhoz, hogy baktériumok és mikroorganizmusok élhessenek" - tette hozzá.
A ví­z jelenlétét a Marson kimutatták a vörös bolygót kutató amerikai űrszondák, ám organikus élet jelenlétére meg soha nem bukkantak.

í‰LETNYOMOKRA TALíLHAT A MARSAUTí“?

Az amerikai űrügynökség, a NASA novemberben indí­totta útnak a közel egytonnás Curiosity marsjárót, amely a tervek szerint 2012 augusztusában landol a marsi egyenlí­tő környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben.
A csaknem kétéves misszióra érkező marsautó leszállóhelyeként a kráter közepén magasodó 5 kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy környékét választották ki, ahol a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő.

A marsjáró fedélzetén tí­z műszer működik majd, közülük kettő a robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését végzi. A Curiosity feladata kiderí­teni, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését.

Forrás: /mti/

[ Módosítva k dec 13 2011, 06:33 ]
Vissza az elejére
horpad
sze dec 14 2011, 06:43
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Uraim, a jég is ví­z …
Még a szegény jobb sorsra érdemes Phoenix-nek is sikerült megkapargatnia a kanalával ott fönt messze északon. Sokra ugyan nem jutott vele, mert a jégcsákány az sajnos itthon maradt…..


A Hirise 2007 áprilisa óta rendszeresen fényképez egy délvidéki területet, amely akár a marsi Yellowstone is lehetne. Egy megsüllyedt medence egyik szöglete a -68.5°N és az 1.3E körök mentén. A képeken szezonális változások figyelhetők meg, ahány felvétel, az mind mást mutat. A csomagból (eddig összesen 17) hármat választottam ki az alábbi animáció elkészí­téséhez. Szándékosan lassí­tva, hogy jól megfigyelhető legyen.


Az első kép csupán egy szokványos marsi csendélet száraz időszakban. Hasadékok egy lejtőn, amelyek a trendnek megfelelően lefelé folyamatosan vékonyodnak.
A második ennél sokkal izgalmasabb. A hasadékokból forró gőz tört fel, melynek egy része azonnal ki is csapódott az árokpartokon. í‰s mivel kondenzátum, oldott ásványi sók hiányában bármikor nyomtalanul el is tűnhet. Ekkora mennyiség kizárja, hogy felszí­n alatti szublimáció legyen, ám megengedi azt a feltételezést, hogy a mélyben állandó jelleggel folyékony ví­z található forrásközeli állapotban. (Persze a valóság talaján maradva tudni kell, hogy a ví­z forráspontja a vörös bolygón +5°C alatt van .)
í‰s máris jöhet a vakmerő következtetés, - ez a mélyréteg alkalmas a karsztok élővilágához hasonló marsi létforma kialakulására.
A harmadik felvétel alátámasztja és megerősí­ti az imént leí­rtakat. (Egyébként ez készült legutoljára, 2011 augusztus 13.-án). A területet vastag pára és gőzfelhő takarja el, mélyen a völgyre települve ...
Hát nem egy valódi Yellowstone … ?


Vissza az elejére
horpad
k dec 20 2011, 02:16
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Nem a marsi ví­zkészlettel van a gond, hiszen óriási mennyiség található jégbe fagyva a közvetlen talajszint alatt, kiterjedt permafrost mezők által demonstrálva.
Permafrostnak laza megfogalmazással általában az állandóra fagyott talaj és a közvetlen felszí­n alatti kiterjedt jégréteg együttesét szokták nevezni. Egyaránt találkozhatunk vele a Földön is és a Marson is.


A jégréteg töredezése, aprózódása sajátos textúrát, úgynevezett polygonokat hoz létre.
A Marson a környezeti különbségek hatására ezekből egy igen változatos formavilág alakult ki. Katt ide!


A vadászat kifejezetten a folyékony halmazállapot becserkészésére irányul, ám mindezidáig sikertelenül. A megfagyott ví­z ugyanis képes teljes egészében elveszí­teni a kémiai és biológiai aktivitását, ami az élet fennmaradásához nélkülözhetetlen. A marsi jég pedig a zord körülmények miatt sokkal inkább illeszkedik az ásvány kategóriába, mint a Földön már megszokott és elvárt szerepkörbe….


Vissza az elejére
horpad
k dec 20 2011, 01:13
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Polygon-ok egy kráter (D=12km) aljában a 70.-ik szélességi kör mentén. Vélhetően vastag jégréteget takarnak.


Vissza az elejére
horpad
cs dec 29 2011, 02:16
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Folyékony ví­z a Marson?... (egy bejelentés margójára)

A cikk már közel féléves Katt ide! , de a kérdés ma is aktuális, és sajnos még sokáig az is marad. Létezhet-e egyáltalán folyékony ví­z a Mars felszí­nén? Nasáék augusztusi optimista sajtótájékoztatása szerint – igen.
A project vezetője fölöttébb derűlátó volt:

„Bizonyí­tékot találtunk arra, hogy ismétlődően és kiszámí­tható módon ví­z folyik a Mars felszí­nén” – jelentette be Michael Meyer, a Mars Exploration program vezető kutatója. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerint a vörös bolygó körül 2006 óta keringő szonda már többször talált olyan jeleket, melyek folyékony ví­z jelenlétére utaltak a marsi tavasz és nyár idején. A mostani képsorozat a déli félgömb közepes marsrajzi szélességein található Newton-kráter meredek lejtőin olyan ujjszerűen terjedő felszí­ni formákat ábrázolnak, melyek a hidegebb idő beköszöntével eltűntek.

Az állí­tást animációk egész sora próbálja meg alátámasztani, amelyek innét le is tölthetők: Katt ide!
Az idézett képet önkényesen elfordí­tottam, hogy némileg valósághűbb legyen.


Alfred McEwen azért ennél jóval óvatosabb:
„A jelenség legjobb magyarázata, hogy itt sós ví­z áramlik, bár erre még nincs bizonyí­ték. Ez egyelőre olyan rejtély, melynek megoldásához további megfigyelések és kí­sérletek kellenek” – állí­tja Alfred McEwen (Arizonai Egyetem Hold- és Bolygókutatási Intézete), a megfigyeléseket összegző tanulmány egyik szerzője.
„Ezek a lefolyások nem a nedvességtől sötétek. Ennek valami más oka lehet, talán a talaj alatti sós ví­z mozgása, amely úgy változtatja meg a felszí­nt, hogy az sötétebbnek tűnik” – vélekedik McEwen.


í‰s itt egy harmadik vélemény:
„Ez a felfedezés azért is izgalmas, mert talán most először látunk olyan környezetet a Marson, amely megfelelő lehet az aktí­v biológiai folyamatok, sőt végső soron az élet számára is – mondta Lisa Pratt, az Indianai Egyetem geológusa. – A következő feladat, hogy megpróbáljuk kiderí­teni a ví­z eredetét, illetve, azt hogy vajon létezik-e itt egy nagyobb sós ví­zkészlet is a felszí­n alatt, avagy csak kisebb, elszigetelt ví­zlencsék vagy -zsebek táplálják a ví­zfolyást” – jelölte ki a további kutatások irányát a tudós.

Vajon mi motiválta nasaékat egy ilyen elhamarkodott sajtótájékoztató megtartására? Talán az egyre általánosabb pénzhiány, és annak reménye, hogy ezáltal újabb szponzorokat szerezhetnek? Talán az elbulvárosodott média csillapí­thatatlan szenzációéhsége? … nem tudom…
Tény, hogy ezeknek a formációknak igen kevés közük van a folyékony ví­zhez. A talaj elsötétedését láthatjuk, ví­zfolyásra emlékeztető csí­kok alakjában. Az év egy rövid szakában keletkeznek, és utána egyből halványulnak, végül néhány éven belül el is mosódnak teljesen.
… és a Viking Orbiterek óta ismertek …


Hogy mik is ezek az alakzatok (dark slopes), a mibenlétük, születésük körülményei részben még ma is a viták és találgatások tárgyát képezik. Azt hiszem, az elmúlt évben végre sikerült megfelelően modelleznem ezt a jelenséget. További részleteket erről a későbbiekben a marsi témakör szeles topikjába fogok í­rni, mert végül is oda tartozik.





[ Módosítva cs dec 29 2011, 05:27 ]
Vissza az elejére
horpad
k jan 10 2012, 02:24
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Napjainkban már bí­zvást elmondható, hogy bőséggel akad ví­z a Marson.
Csak sajnos a teljes készlet keményen jégbe fagyva ott lapul a felszí­n alatt.
A feltárásához pedig legalább ilyen látványos becsapódásokra van szükség. (Itt most a legkisebbeket emeltem ki.)
A folyékony ví­z felkutatására kií­rt pályázatnak eddig még nem akadt nyertese.


Vissza az elejére
Oldal:       >>   

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System