:: Fórumok :: Földönkí­vüliek, idegen világok :: Beszéljünk a Marsról
 
<< Előző téma | Következő téma >>
A homokdűnék világa
Oldal:       >>  
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, Róza
Szerző Üzenet
horpad
p dec 02 2011, 03:03
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Közelről nézve a marsi műholdfelvételeket, talán a homokdűnék változatos formagazdagsága az, amely a legtovább képes fogva tartani a tekintetet. Nagyon hamar rá lehet jönni, hogy kétféle változatuk létezik. Vannak a nagy sötét behemótok(A), melyeket a szél bármikor képes transzportálni, és vannak még a világos szí­nű sűrű aprók(B), néha sor, néha csillag alakzatban. A két ’faj’ látványosan elkülönül egymástól, semmi módon nem keverednek.



Az apró szürkék következetesen őrzik alakjukat, formációjukat, és nem hajlandók alávetni magukat a szél akaratának. Legalább is eddig egyetlen megfigyelés sem tudta bizonyí­tani ennek ellenkezőjét. Bár a hivatalos szemlélet úgy tartja, hogy kialakulásuk a hajdani erősebb szélhez köthető, én nem osztom ezt az álláspontot. Meggyőződésem, hogy az egykori nagy rengések idején fellépő talajvibráció és rezonancia sorolta be ilyen alakzatba őket.
Azt hiszem az alábbi videó kellő nyomatékot ad ennek alátámasztására. Jól megfigyelhető, ahogy a homokszemcsék különbséget tesznek a rezonancia csúcsok és nullátmenetek között, és mindig az utóbbit válaszják.







[ Módosítva h dec 12 2011, 03:36 ]
Vissza az elejére
horpad
szo dec 03 2011, 08:45
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
A fentiek kiegészí­téseként következzék még egy felvétel az Aram Chaos délnyugati pereméről.
A képcsí­k szélessége kb 6km.



Látható, ahogy a dűnék felsorakoznak a hasadékok aljában. (í‰rdekes módon mindig megtalálják az árkokat, mélyedéseket…)
Kizártnak tartom, hogy a szél ilyen kanyarodásokra képes legyen.
Joseph Skipper elméletét sem tekintem valószí­nűnek, miszerint ezek a marsi civilizáció metróalagútjai lennének…

Vissza az elejére
horpad
v dec 04 2011, 05:34
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Csillagdűnék (stardunes) egy 5 km széles képcsí­kon.
Nem a szél rajzolta őket…


Vissza az elejére
horpad
v dec 04 2011, 06:26
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Az alábbi képen a Victoria kráter jól ismert csillagdűnéi láthatók.



Ez a kráter az egyik legtöbbet fényképezett objektum a Marson. Lehetőségem volt évtizedes időkülönbséggel készült felvételeket összehasonlí­tani, egymásra helyezni (ahogy ezt nyilván megtették mások is), de a dűnék rajzolatában a legkisebb változást sem tapasztaltam.
A tény önmagában is elgondolkoztató, és feltétlen a hajdan volt marsi szeizmikus rengések irányába tereli a figyelmet. Hogy mi is történhetett évmilliókkal ezelőtt, annak elképzelésében talán némi segí­tséget adhat a mellékelt videó.



Meg kell jegyezni, hogy a vibráció az emulzí­v, képlékeny, vagy granulált szemcsés anyag esetében is hasonló kreativitást mutat. í‰s azt se feledjük, hogy a Marson a nehézségi gyorsulás közel háromszor kisebb a földinél. így az elemi homokszemcsék szökdécselése is jóval magasabb lehetett.



[ Módosítva h dec 12 2011, 03:35 ]
Vissza az elejére
horpad
cs dec 08 2011, 03:52
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Sajátos dűne formáció az Acidalia régióban.
A szél körtánca lenne? … nem hiszem …


Vissza az elejére
horpad
h dec 12 2011, 02:16
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Homokdűnék minden méretben és változatban.
Ez a kráter akár oktatási anyag is lehetne. Alaposabb megtekintéséhez feltétlen a nagyobb méret javasolt.
Katt ide!
A szél csak a sötétebb szí­nű és apróbb szemcsézetű anyaggal foglalkozik. Terí­ti szét, vagy épí­t belőle hatalmas buckákat kedve szerint.
A világosabb szí­nű sordűnék vélhetően megőrizték a születésük alkalmával nyert alakjukat. A besorolásukból és irányultságukból következtetni lehet az őket létrehozó rezgések paramétereire. Sőt még az is megállapí­tható, hogy nem egyidősek.




[ Módosítva h dec 12 2011, 03:33 ]
Vissza az elejére
horpad
h dec 19 2011, 02:58
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
A felvétel nagyszerű példája annak, ahogy a dűnék a talajrezgések hatására formálódtak.
Az első generáció még ritka, nagyméretű, a képernyőn ví­zszintes fekvésű sordűnékből állt. Lásd a sárga nyilakat.
Aztán jött egy következő rengés, talán évmilliók elteltével… Más kondiciókkal és eltérő rezonanciával. Teljesen más irányból, az előzőre pont merőlegesen.
… és megpróbálta az alakzatot átrendezni, ami lehet sikerült is volna neki, ha közben nem fogy el az ereje…

Vissza az elejére
horpad
v dec 25 2011, 03:01
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Teljesen véletlenül akadtam rá erre a szemléltető videóra.
Azt a jelenséget modellezi, ahogy a granulált szemcsék besorolnak a vibráció hatására.
- Victoria kráter ….. mond ez valamit? …..

Vissza az elejére
horpad
h jan 09 2012, 04:22
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
A képen keresztben kettéhasadt homokdűnék egész sora látható egy 3810m*2720m-es területen.


Amennyiben a szél terelgette í­gy össze őket, akkor csakis egy a későbbiek során bekövetkezett talajmozgás és elcsúszás nyí­rhatta ketté a sorokat.
ím ha a rezonancia által rendeződtek, akkor egy rejtett felszí­n alatti repedés is elég a rezgés tovább terjedésének blokkolására. (Persze az utólagos elnyí­ródás lehetősége ebben az esetben is fennáll.)

Vissza az elejére
horpad
k jan 17 2012, 05:42
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
A marsi dűnevilág továbbra is rejtélyes és megfejthetetlen.
Vannak, amelyeken egyértelműen látszik, hogy a szél terelte őket össze, de találhatók olyanok is, amelyek vélhetően a talajrengések hatására rendeződtek alakzatba.
- í‰s akadnak dűnékre emlékeztető formációk, amelyek nem illenek a képbe, más módon keletkeztek, apasági keresetük az előzőkkel szemben biztosan elbukna. Ilyen az alábbi képen látható sor alakzat is: Katt ide!



í‰s ha elmegyünk a nagyí­thatóság végső határáig, ezt fogjuk látni:



Miről mesélnek nekünk ezek a képek?
A két kráterperem (rim) találkozási pontjánál egykor iszapos ví­z folyott végig a lejtőn, amely szinte azonnal meg is fagyott.
Ettől kezdve a napi 80-100 fokos hőmérsékletváltozások dilatációs kényszere a jégfelületet állandó mozgásban tartja. Kitágulások és zsugorodások követik egymást naponta évmilliókon keresztül, mí­g a jég bele nem fárad. Először csak hullámássá válik, később kereszt irányban fel is hasadozik. Az alakuló prizmák oldalsí­kjai lényegesen kevesebb hőt nyelnek el, mint a mélyedések, mert csak ez utóbbiak merőlegesek a napsugárzás irányára. így ezek szublimációs eróziója is sokkal nagyobb. A végeredmény, - amit már a kamera is megörökí­tett, – hogy a hasábos alakzatok közti üres tér a jelen mértékre tágult.
- Mert amit itt látunk, az bizony jég … a Mars felszí­nén.
Még akkor is, ha hivatalos források ennek publikálásáig még nem jutottak el.

Ez az oldal egyben tükre is a kétségeimnek, belső ví­vódásaimnak.
Amikor keresem a jó választ a rejtélyekre, előfordul, hogy önmagammal szemben is ellentmondásba kerülök…



Vissza az elejére
Oldal:       >>   

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System