:: Fórumok :: Földönkí­vüliek, idegen világok :: Beszéljünk a Marsról
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Marsi vegyes
Oldal:   <<        >>  
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, Róza
Szerző Üzenet
yup
cs máj 01 2014, 09:45
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
Szia Curi!

Az AL által felemlített képek közt volt Hubble-teleszkóppal készült kép is, azon elég jól látszik bizonyos kékes színeződésű légkör burok a Mars körül. Ez természetesen a Rayleigh szórés miatt látszik olyannak. Az említett szórás nem az oxigén miatt ad kékes színt, hanem azért, mert a szórást okozó részecskék (gázmolekulák) jóval kisebb méretűek, mint a fény hullámhossza. Ez a CO2 molekulákra is igaz, legfeljebb egy leheletnyit kevésbé kékes az ég, iletve az oxigén (és nitrogén) abszorbciós sávok hiánya miatt egy kissé más színárnyalat látható.
Tagadhatatlan, van bizonyos ellentmondás a NASA kommunikációjában és a készült képekben is (pl. elvileg minden képen, ahol tiszta az égbolt, ott koromfeketének kéne lenni az égboltnak, de nem olyan. Tiszta égboltot lehet látni olyan Spirit felvételeke, ahol a légköri fényelnyelés, a tau, kisebb 0.3-nál. Nos, ezeken a képeken határozottan sötétkékes szín látható)
Mindenesetre erdőket és tengereket vizionálni romantikus, ám szerintem nem nem megalapozott dolog.
Hómező, gleccser, olvadékvíz stb. viszont mutatkozik.
Vissza az elejére
curiosity
p máj 02 2014, 07:09
Regisztrált tag #388
Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57
Üzenetek: 177
Ok,Yup!
Tehát...megállapíthatjuk,hogy az égbolt kékes színét a Rayleigh-szórás okozza, a kék színezettel az oxigéntartalmat magyarázni nem lehet.( AL. itt már tévedett) Úgy gondolom, a Marson folyamatosan változnak a viszonyok, főleg a Naptávolság fügvényében. Napközelség idején a felmelegedő felszínről nagymennyiségű por jut a légkörbe, ami eredményezheti a légköri elszíneződést a sárgás-vöröses, rózsaszínes irányba. ( Mie-szórás) Ezáltal,nem biztos ,hogy a NASA-képek szándékosan lennének hamisítva, legalábbis az ebben a periódusban készültek.....A becitált Hubble-kép nagyvalószínűsséggel éppen akkor készülhetett, amikor a Marson "teljes nyugalom" volt, ezáltal optimálisan tiszta légkör.
Egyébként, valóban ellentmondás látszik sok esetben --a légkört illetően is-- például, szoktak hívatkozni az ejtőernyő használatára. Hogyan működhet ilyen ritka légkörben az ernyő? Miért kell a hőpajzs a leszállásokhoz? Márpedig,mindkettő használatban van....

Az ábrán a Curiosity landolása látható, eszerint a légköri belépés kb 130 km-es magasságban történik, ahol fel is izzik a védőburkolat. Belépéskor a sebesség 5900 m/sec, ami 405m/ sec.-ra csökken az ejtőernyős fázis előtt. Tehát, kb 120 km-es, légkörben megtett esés közben a 4 méter széles védőpajzs kb. 5500 m/ sec-os sebességcsökkenést okozott...Érdekes adat....főleg,ha tudjuk mennyire ritka a légkör..... Kb 11 km-en nyílik az ernyő, melynek 16 méter az átmérője, (kupola-magasságot nem tudjuk) kb 1600 méteres magasságig 80m/ sec-re fékez kb 1,5-2 tonna súlyt ( ! ) hiszen, ekkor még az égi daru is, és a felső burkolat is rajta van. Egyben,függőleges helyzetbe stabilizálja a leszálló-egységet, aztán leválik róla......Azt hiszem, elgondolkodtató adatok, esetleg neki is lehet állni számolgatni, ismerve a Mars gravitációját. Úgy tűnik a 7-9 millibáros talajszinten mért nyomáshoz valamilyen módon sűrűbb légkör párosul. Hogy hogyan,az majd egyszer kiderül, talán majd a MAVEN megadja a választ.....



[ Módosítva p máj 02 2014, 09:19 ]
Vissza az elejére
yup
k máj 06 2014, 01:14
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
Hát, Curi, ha hiszed, ha nem, ekkora bazi nagy ejtőernyő (16 m átmérő) még igen ritka légkörben is jelentősen fékez. Ha a hivatalos mért marsi légköri adatokat vesszük (azaz a légköri sűrűség a foldihez képest kb. 1/100), akkor is amikor kinyitották az ernyőt, kb. 2 tonna kezdeti fékezőerő lépett fel, és az állandósult esési sebesség ekkora ernyő esetén, 2 tonna tömegű teher mellett is kb. 36 m/s. Vedd figyelembe, hogy az ernyő kersztmetszete (A) kb. 200 nm, és alaktényezője (k) jó közelítéssel 1,5.
A fékezőerő pedig F=k*A*0.5*r*v2, ahol r a légkör sűrűsége, a v pedig az éppen aktuális sebesség (jó kis nemlineáris függvény...).
Szóval lehet a Marson is használni az ernyőt, de azt nemt tudom, hogy a megadott idő- és sebességadatok valóban helytállóak-e az ismert légköri sűrűségi és leszállóegység tömegadatok mellett. Azt ki kéne számolni, kemény meló, főleg géppel lehetne...


[ Módosítva k máj 06 2014, 01:14 ]
Vissza az elejére
curiosity
sze máj 07 2014, 10:47
Regisztrált tag #388
Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57
Üzenetek: 177
Szia Yup!
Étvágygerjesztő az egyenlet, alkalomadtán sort kerítünk rá.... Egyébként, már akkor foglalkoztam a dologgal, mikor a curiosity útban volt a Mars felé. Megmondom őszíntén,komoly kétségeim voltak, hogy ekkora súlyt le tudnak-e tenni anélkül,hogy valami baj történne. Tulajdonképpen nem is az ejtőernyős szakasz, hanem az ezt megelőző hőpajzsos fékeződés a brutális. A pajzs átmérője mindössze 4 méter, a légkörbe lépő tömeg közel 2 tonna. Bár, azért azt hozzá kell gondolni, hogy a Marsi gravitáció a Földinek kb. harmada....
Vissza az elejére
yup
h máj 12 2014, 12:08
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
Curi, megnéztem az általad betett kis színes leszállási képet a Curiosityről. Először megrökönyödtem, hogy a marsi légkörben 100-120 km magasan belépő járgányra 10-15 g lassulást írnak.
Lehet, hogy van némi túlzás benne, de nem hihetetlen. Ha az előző beírásomban látható fékezőerő képlete szerint számolunk, akkor az jön ki, hogy az adott magasságban a marsi légkör sűrűsége a földfelszíni levegő sűrűségének kb. 1/2000-ed része. Nem hihetetlen, bár nem tudok pontos mért értékről, csak valamilyen exponenciálisan csökkenő nyomású és sűrűségű marsi légköri modellről olvastam jó régen. Persze, a pontos érték jobb lenne, de szerintem pont a leszálláskori sokkok miatt egyetlen rover-szonda sem mérte meg, a műholdak meg magasabban keringenek. Mindenesetre érdekes adat, hogy a földre visszatérő egységek is a földfelszín fölötti 100-130 km magasságban merülnek bele a légkörbe, ls fékeződnek le, igaz, sokkal nagyobb sebességről (kb. 8 km/s), és az is igaz, hogy ekkora fékezési lassulást nem bírnának ki az űrhajósok. A légkörbe belépési ablak korlátozott szögtartománya miatt nem valószínű, hogy sokkal laposabb pályán siklanak a földre visszatérő egységek. Bár a Mars kisebb átmérője miatt eleve meredekebben kell belesüvíteni a légkörébe, mint a földiébe, különben elhúz a bolygó mellett a szonda.
De hát mégis felszínt értek a roverek, szóval jól csinálták. Viszont a pontos adatokat nem tudjuk. Majd egyszer utánakeresek annak a NASA-féle marsi légköri modellnek, és ha megtalálom, akkor utánaszámolok a dolognak. Ők végtére is tudták, hogy mivel miért és hogyan kell lefékezni az érkező űreszközt.

[ Módosítva h máj 12 2014, 12:10 ]
Vissza az elejére
curiosity
k máj 13 2014, 09:27
Regisztrált tag #388
Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57
Üzenetek: 177
Üdv Yup!
Nem hiszem, hogy a nyílvánosság számára is megadnák a pontos adatokat,számításokat, a fékezéshez használt technológia pontos műszaki paramétereit, a feltételezett közegellenállást, a szonda alakjához kapcsolodó közegellenállási tényező, stb.....( Márcsak a konkurrens országok miatt sem. ) Szerintem nagyteljesítményű számítógépekkel addig modellezték az egész folyamatot, míg olyan "univerzális" megoldást kaptak, amely megfelelően működik abban az esetben is, ha netán valamelyik paraméter eltérne az előre eltervezettől.
Sajnos, már elfelejtettem az oroszt,különben hozzá lehetne fogni kutakodni Orosz oldalakon, hátha van valami a Marsz-szondák témaköréből ezzel kapcsolatban...légköri méréseket azok is végeztek....
Meglátjuk a MAVEN mennyire lesz sikeres, ha minden jól működik, pont kerülhet az ügy végére. Lesznek olyan keringési periódusai, amikor 120 kilométeres magasság közelébe fog ereszkedni.... remélem nem jár úgy mint a MCO....

[ Módosítva k máj 13 2014, 09:31 ]
Vissza az elejére
curiosity
p jún 20 2014, 10:29
Regisztrált tag #388
Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57
Üzenetek: 177
Kicsit túrkáltam a Mars oppozíció alatt készült amatőr fotók között, mit mondjak, elképesztő mennyiségben készült, ezerféle felbontásban és színárnyalatban....
Itt van egy Ausztráliából készített kép normál, és " Aranylacis" verzióban...
Ha van időtök, ezen az oldalon rengeteg képet és infót találtok a témakörben, kellemes csemegézést....
Katt ide!

[ Módosítva p jún 20 2014, 10:30 ]
Vissza az elejére
curiosity
h júl 07 2014, 09:11
Regisztrált tag #388
Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57
Üzenetek: 177
Megint született egy látványos Mars-animáció. A készítők megpróbálják reprodukálni a 4-4,5 milliárd évvel ezelőtti állapotokat, aztán az átmeneti időszakot, végül elérkezünk a mai állapothoz. Igazából lehetne már egy komolyabb nagyobb lélegzetű filmet is készíteni, függetlenül attól, hogy még mindig fogalmunk sincs létezett-e növényzet, esetleg állatvilág is a bolygón. Tetszik a film elején a vizes korszak bemutatása, végre elhagyták a vörös színezést.... Viszont nagyon nehéz elképzelnünk mindezt élővilág nélkül. Katt ide!
Vissza az elejére
curiosity
sze júl 09 2014, 12:51
Regisztrált tag #388
Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57
Üzenetek: 177
Érdekes alakzat egy műholdas képen...a felvételt állítólag a NASA készítette, de beazonosítani nem tudom..(.ill. nincs rá időm..) A kérdés tehát nemcsak az, hogy falmaradványok láthatók-e, hanem az is, hogy hiteles-e a kép.......

És a link....
Katt ide!
Katt ide!
Vissza az elejére
yup
h aug 04 2014, 01:16
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
Curi, a kép valódi, az MRO készítette, az azonosítója: ESP_017348_1910.
Valóban nagyon szokatlan képződmények, olvastam a NASA kommentárját is ehhez a képhez, érezhetően ők is ötölnek-hatolnak. Ismeretlen természeti folyamatokat említenek. Engem nagyon emlékeztet a nagy sótartalmú, lejtőn lefolyó forró vizekből kialakuló méztufa gátakra, jóllehet ezek a méretek hatalmasak: egy-egy kazetta mérete a 200x400 m-es nagyságrendbe esik. Eléggé egyértelmű, hogy ezek a "falak" mélyedéseket fognak közre, de mesterséges falakat, gátakat én nem feltételeznék.
Esetleg marsi rizsföldek....
Vissza az elejére
Oldal:   <<        >>   

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System