:: Fórumok :: Az összeesküvés-elméletek :: Teóriák
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Idöutazás, féregjáratok, elméletek
Oldal:   <<      
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, Róza
Szerző Üzenet
fulldragon
szo szept 10 2011, 11:51

Regisztrált tag #35
Regisztrált: v júl 04 2010, 02:40
Üzenetek: 593
Aki megpillantotta Isten arcát

szerzö: í–tvös Zoltán (2011. szeptember 10.)


George Fitzgerald Smoot – munkáját Stephen Hawking minden idők legnagyobb felfedezésének nevezte .

„Miért fontos tudnunk, hogy mikor volt az ősrobbanás és mi történt az azt követő másodpercekben, percekben? Két okból is. Ahhoz, hogy megértsük, mi végre jött létre az emberiség és mi a célja az univerzumban, tisztában kell lennünk azzal, hogy miként született meg maga az univerzum. A másik ok, hogy a bennünket körülvevő naprendszerek, galaxisok működése, keletkezése és végzete hatással van a mi Naprendszerünkre. A csillagfejlődés különböző fázisainak ismeretében saját Napunk működését is jobban megérthetjük. A technika rohamos fejlődésével olyan események nyomait találjuk meg, amelyekre néhány évvel ezelőtt gondolni sem mertünk” – nyilatkozta lapunknak a 2006-os fizikai Nobel-dí­j kitüntetettje, George Fitzgerald Smoot.

Az idén 66 éves amerikai Smoot 2006-ban John C. Matherrel együtt kapott fizikai Nobel-dí­jat „a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezéséért”. Ez a munka a COBE (Cosmic Background Explorer) műhold segí­tségével erősí­tette meg az ősrobbanás elméletét. A Nobel-dí­j-bizottság szerint „a COBE-projektet tekinthetjük a kozmológia mint precí­ziós tudomány kezdetének”.

Az univerzum legkorábbi korszakának megismeréséhez egy felfedezéssorozat vezetett el. Az első lépés George Gamow és munkatársai nevéhez fűződik. Ők 1949-ben a forró univerzum, azaz a Nagy Bumm (Big Bang) elméletét dolgozták ki. Szerintük a forró, de már hűlni kezdő univerzumban éppen összeálló atomokból sugárzás indul ki. Ez a sugárzás kis torzulásoktól eltekintve később alig változik, és az univerzum 300-400 ezredik évéről nyújt felvilágosí­tást, amikor az ősanyag mintegy 3000 Kelvin-fokos lehetett. Ezt az elméletet azonban sokáig nem hitték el. 1965-ben Penzias és Wilson a műholdakkal való kapcsolattartást zavaró kozmikus eredetű zajt nem tudta eltávolí­tani. Kiderült, hogy ez a zaj nemmás,mint a Gamow-ék által megjósolt háttérsugárzás.

Ezt követően az az alapvető kérdés merült fel, hogy az elemi összetevőkből álló gázelegyben volt-e jele, í­rmagja a később kialakuló, csillagokba összecsomósodó anyagnak? Az 1989-ben felbocsátott COBE mesterséges hold volt az első, amely megtalálta a későbbi csomósodásra, csillagképződésre vezető minimális eltérést. A műhold tudományos programjának kidolgozója, a mérési eredmények értékelője volt a 2006-ban Nobel-dí­jjal elismert Smoot és Mather. A COBE mérései alapján lett az is egyértelmű, hogy az univerzumban létezik az úgynevezett sötét anyag. Smooték munkáját Stephen Hawking minden idők legnagyobb felfedezésének nevezte, maga Smoot pedig Isten arcának megpillantásához hasonlí­totta felfedezését.

2007-ben Gerrit Verschuur, a Memphisi Egyetem csillagásza szerint a háttérsugárzásról készült képeken valójában a galaxisunkban levő közeli hidrogénfelhők látszanak. Ver schuur azt kérdőjelezte meg, hogy a csomópontok valóban a háttérsugárzással állnak összefüggésben, és í­gy tulajdonképpen a Nagy Bumm-elmélet egyik legfontosabb bizonyí­tékát vonta kétségbe. Smoot szerint a tudóstársadalom azóta egyértelműen mellette állt ki, nagyon sok tanulmány az ő igazát támasztotta alá. Megismételte azt a korábbi véleményét, hogy nagyon körültekintő statisztikai elemzéssel kellene ellenőrizni, hogy a hidrogén és a kozmikus csomópontok közti kölcsönös összefüggés megállja-e a helyét. Smoot megérti kollégáját, mert a demokráciákban, márpedig a tudomány ilyen, mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy a véleményét kifejtse. Az idő úgyis eldönti, hogy kinek van igaza.

A kozmológiáról ma is sokan azt mondják, hogy sok benne a feltevés és viszonylag kevés elmélet támasztható alá mérésekkel. Smoot szerint már a máglyán megégetett Giordano Bruno is azt vallotta, hogy a világ a miénkhez hasonló számtalan univerzumból, világegyetemből álló örök anyagi valóság. Ő még nem tudta bizonyí­tani állí­tását. Ma már ott tartunk, hogy több száz távoli csillag körül tudunk bolygókat kimutatni. Bizonyos feltevéseket valóban nem tudunk igazolni, de vélhetően a nem túl távoli utódaink erre is képesek lesznek.

Smoot szerint a ma divatos tudományágak jelentős részével szemben a kozmológia fejlődését az emberek viszonylag széles köre követi – köszönhetően annak, hogy a csillagok titkai sokakat érdekelnek, és a több tudás miatt tanulni is hajlandók. Ennek ellenére szükség van a tanulás megreformálására. A vezető tudósoknak ebben is szerepet kell játszaniuk. Saját magán tapasztalta meg, hogy másként kell előadni Dél-Koreában, Franciaországban, Mexikóban, és másként az Egyesült íllamokban. A változás hajtóereje, hogy a világunk egyre bonyolultabb lesz, azt nem értethetjük meg a régi tanulási, taní­tási módszerekkel.

„í‰n általában az univerzum keletkezéséről beszélek, ami szerintem egy élő szervezet, s mint minden élő organizmus, az univerzum születését, fejlődését, nagykorúságát, öregségét is egyszer annak halála zárja le. Az utolsó fejezet azonban olyan messze van, hogy sokkal ésszerűbb, ha a mögöttünk lévő korszakkal foglalkozunk” – vallja Smoot.

forrás:/nol.hu/


Aki megpillantotta Isten arcát: Katt ide!
George Fitzgerald Smoot – munkáját Stephen Hawking minden idők legnagyobb felfedezésének nevezte .




[ Módosítva szo szept 10 2011, 11:55 ]
Vissza az elejére
Oldal:   <<       

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System