:: Fórumok :: Az összeesküvés-elméletek :: Teóriák
 
<< Előző téma | Következő téma >>
összeesküvés elméletek
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, Róza
Szerző Üzenet
nordi
szo jan 08 2011, 12:26
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 928
Rejtélyes összefüggések irányitják a történelem eseményeit ?

Az ember szereti azt hinni, hogy a tragédiákat külső, ördögi erők okozzák, és ha valami predestinált, akkor semmi nem állí­thatja meg. Ahogyan Nostradamus próféciáiból mindig ki lehet utólag olvasni a jóslatot, egyes eseményekben is számtalan összefüggést lehet találni, ha nagyon akarjuk. A két leghí­resebb, többféle fórumon terjedő történetet vettük most számba.


A Lincoln-Kennedy effektus

Lánclevelekben, humor- és paranormális jelenségekkel foglalkozó portálokon egyaránt terjed az a szöveg, amely Abraham Lincoln és John F. Kennedy élete és halála közötti rejtélyes összefüggéseket taglalja. Mindkét elnököt ’60-ban választották meg, családnevük 7 betűből áll, mindkettőt Johnson nevű alelnökük követte az elnöki székben, pénteki napon lőtték le őket, gyilkosaik három nevet viseltek (John Wilkes Booth és Lee Harvey Oswald) és mindkét név 15 betűből áll. Csavarok a sztoriban: Lincolnnak Kennedy, Kennedy-nek pedig Lincoln nevű titkárnője volt, Lincoln gyilkosa szí­nházban ölt és egy raktárba futott, Oswald pedig egy raktár tetejéről lőtte le Kennedyt és egy szí­nházban bújt el. A szerzők szerint pedig a leghátborzongatóbb az egészben az, hogy halála előtt egy héttel Lincoln a marylandi Monroe helységben, JFK pedig Marilyn Monroe-val töltötte az idejét.

A szövegnek több variánsa létezik, egyes változatokban a listát a két elnök politikai nézetei, katonai szolgálata, családi élete is kiegészí­ti, hogy minél több hasonlósággal borzongassák az olvasót. Az egyik blog még azt is megemlí­ti, hogy mindketten sokat beszélnek arról, hogy milyen könnyű egy elnököt megölni, és „feltételezett” szavaikat idézve megállapí­tja, hogy a két mondat egyaránt 16 szóból áll.

A snopes.com legendavadász oldal szerint ez a városi legenda már nem sokkal Kennedy halála után terjengeni kezdett. Bár néhány állí­tás igaz, ezek olyan egybeesések, amelyeknek nagyon nagy a valószí­nűségük, a lista egyes elemeit pedig egyszerűen kitalálták vagy tévesen közölték. A „leghátborzongatóbb” tény például semmiképp sem lehet igaz, hiszen Marilyn Monroe már egy évvel a Kennedy-gyilkosság előtt meghalt. Ugyaní­gy semmilyen bizonyí­ték nincs arra, hogy Lincolnnak lett volna Kennedy nevű titkárnője, bár Kennedy mellett tényleg dolgozott egy Evelyn Lincoln nevű hölgy.

Azok a tények, amelyek valóban egyeznek, egyáltalán nem meglepőek a snopes.com szerint. Például a négyéves választási ciklus, illetve az adott politikai körülmények következtében a pontosan 100 éves távolság kettejük elnökségbe lépése között könnyen bekövetkezhető egybeesés. Annak, hogy pénteki napon lőjenek le valakit, gyakorlatilag egy a héthez az esélye, közszereplők esetében még nagyobb, hiszen egy elnököt nyilvános megjelenésen lehet legkönnyebben lelőni, és ez többnyire hétvégén esedékes. Az, hogy mindkettejüket fejbe lőtték, még valószí­nűbb, mivel a szí­vlövés mellett a legbiztosabb módja annak, hogy valakivel végezzenek.

A gyilkosság helyszí­ne és a gyilkos rejtekhelye közötti összefüggés pedig egy kedves nyelvi csavar, ugyanis Oswald a Texas Theater-ben rejtőzött el, ami nem szí­nház, hanem mozi, viszont az amerikai angolban a filmszí­nházat is nevezik „theater”-nek.



Sátán a WTC füstjében? Fotó: borsodonline.hu


A 11-es szám átka

A 2001-es New York-i terrortámadások körül számos városi legenda született. Szintén interneten terjed az a numerológiai fejtegetés, amely szerint a 11-es számban rejlik a tragédia kulcsa. Ennek alapján New York City, Afganisztán, Ramzi Yousef (1993-ban az ikertornyok elpusztí­tásával fenyegetőző terrorista) és George W Bush neve 11 betűből áll. New York a 11.-ik tartomány. 11 a terrortámadásokhoz kapcsolódó egyéb számok összege is: 9/11 (9+1+1=11), az elsőnek becsapódó, 11-es számú repülő 92 utast vitt, a második, 77-es számú pedig 65-öt, az áldozatok száma az elrabolt repülőkön 254, szeptember 11. az év 254. napja, a madridi robbantás 2004. 3. 11-én történt, 911 nappal a WTC-merénylet után. Ebben a történetben is szerepel „leghátborzongatóbb” rész; a Korán 9.11 könyvében ez áll: “Ez meg van í­rva, Arábia fia fel fogja ébreszteni a félelmetes Sast. A Sas mérge végig fog söpörni Allah földjén, amí­g páran kétségbe esnek, addig több és több embert boldoggá tesz: a Sas mérge megtisztí­tja Allah földjét és béke lesz.”

Természetesen itt is a „legborzasztóbb” elem lesz a legfeltűnőbb módon valótlan. A Koránnak nemhogy a 9.11 könyvében, de az egészében sem található ilyen idézet. A másik tárgyi tévedés a második repülő utasaira vonatkozik, ugyanis a 77-es számú járatnak (amely különben nem is a tornyokat, hanem a Pentagont vette célba) 64, nem 65 utasa volt. A többi állí­tás igaz, de mélyebb összefüggéseket keresni a számok között fölösleges (például Bush neve akkor 11 betű, ha középső nevének csak a kezdőbetűjét számoljuk.)

A számmisztikát fejtegető szöveg végén extraként az áll, hogy amennyiben még mindig kételkednénk, a Q33 NY kifejezés – az elsőként becsapódó repülő száma – betűtí­pusát cseréljük Wingdings-re, majd szörnyülködjünk. A képernyőn ez jelenik meg:



Bár a papí­rlapot kis jóindulattal toronynak is lehet nézni, a bökkenő csak annyi, hogy ilyen számú gép nem létezik.

összeállitotta: Rácz Timea forrás:/transindex/





[ Módosítva szo jan 08 2011, 12:44 ]
Vissza az elejére
fulldragon
sze jún 01 2011, 03:40

Regisztrált tag #35
Regisztrált: v júl 04 2010, 02:40
Üzenetek: 593
A háttérhatalom és a média harca Romániaban


A sajtó mint bikacsök szerzö: Kelemen Attila

Oligarchák markában, a titkosszolgálatok, a gazdaság és a politika hálójában működik a román média. Két nagy botrány azonban egy pillanatra nyilvánvalóvá tette az átlagpolgárok számára is, mire megy ki a játék.



Az utóbbi hetek fejleményei világosabbá tették azokat a motivációs mechanizmusokat, amelyek mélyen meghatározzák a román sajtó működését. Eddig is sejthető volt, hogy a gazdasági nyomásgyakorlás milyen fontos szerepet játszik abban, hogy mi milyen fogásban, milyen tagolásban kerül a sajtó nyilvánossága elé. Viszont a néhány hete kirobbant Adevarul-Coca-Cola, illetve az Antena-Negrea ügyek már nemcsak sejtetik, hanem nehezen félreérthető módon meg is mutatják a gazdasági cenzúra rutinos és cinikus gyakorlatát.

A történetek főszereplői most nem a politikusok, igaz, ez is némi árnyalásra szorul, mert nehéz eldönteni, ki számí­t politikusnak, és ki médiavállalkozónak. Dan Voiculescu Románia egyik leggazdagabb embere, a jelenleg ellenzéki Konzervatí­v Párt alapí­tója, akinek fontos érdekeltségei vannak a romániai energetikai szektorban. Hatalmas médiabirodalmának legbefolyásosabb darabjai az Antena 1, Antena 2 és Antena 3 televí­zió, illetve a Radio Zu, a nyomtatott sajtóban pedig a Jurnalul National és a Gazeta Sporturilor. Voiculescu birodalma három lábon áll, és ez nem egyedi: politika, gazdaság, média. Ugyaní­gy többféle érdekeltsége van Dinu Patriciunak, aki egyebek mellett a Rompetrol tulajdonosa. Ő konjunkturálisan szocialista, tartósan liberális kötődésekkel, Basescu elnök ellenfele, és nem mellékesen az Adevarul médiatröszt tulajdonosa. A tröszt nyomtatott sajtóban utazik, de már bejelentették, hogy idén elindul első televí­ziós csatornájuk, az Adevarul Tv is.

A különféle összesí­tésekben hol Patriciut, hol Sorin Ovidiu Vantut kiáltják ki a leggazdagabb románnak. Vantu a pénzügyi szektorban gazdagodott meg, neve kimozdí­thatatlan az újságok cí­mlapjáról. Ennek egyik oka, hogy egy célra tette fel életét: le akarja győzni Basescut. A kettejük harca ádáz, ádáz, hogy esterházysan fogalmazzak. Persze Vantu jelentős médiavállalkozó is, folyamatosan hallani zsarolási, megfélemlí­tési kí­sérleteiről, és senki sem lepődik meg azon, ha Vanturól ismét kiderül, hogy újságí­róit nem is egyszerűen bértollnokoknak, hanem egyenesen ágyútölteléknek tekinti. Két hete letartóztatták, másnap nyilvános lett, hogy a talán legbefolyásosabb médiatröszt egy része, amely Vantu tulajdonában volt - a Realitatea-Catavencu csoport - átkerült egy másik vállalkozó, Elan Schwartzenberg kezébe. Hogy Vantu miért is szabadult meg birodalmának ékkövétől, a Realitatea hí­rteleví­ziótól?

Itt rövid kitérőt kell tenni, és fel kell rajzolni a táblára még egy meghatározó médiajátékost: a román titkosszolgálati rendszert. Az érdekek elsősorban gazdaságiak, áttételesen politikaiak. A romániai titkosszolgálatok és a titkosszolgálatokon belüli rivális csoportok játszmái közvetlenül befolyásolják a médiatrösztök szerepvállalását is. Jelenleg a meghatározó romániai médiumok többsége Basescu- és PDL-, vagyis kormánypártellenes. Basescu elnök viszont jól tájékozott, és lojális embereket nevezett ki a titkosszolgálatok élére. Amikor Vantu azt mondja, letartóztatása mögött a román titkosszolgálatokon belüli harcok állnak, ezt valószí­nűleg nem csak retorikai fordulatnak szánja.

Végül, de nem utolsósorban pedig szót kell ejteni még egy fiatal milliárdosról, Bobby Paunescuról, aki mérsékelten PDL-közeli médiát működtet. Tulajdonában van az Evenimentul Zilei napilap, a Capital hetilap és a B1TV.

A fenti szereplőlista sommás és felszí­nes, de talán elég ahhoz, hogy hangulatképet adjon a viszonyokról. Ezt tovább árnyalhatja az ActiveWatch sajtófigyelő szervezet által összeállí­tott és a hónap elején bemutatott nagyon izgalmas jelentés, amelynek egyik tanulsága, hogy a médiatrösztök nem nyilvánosságszolgáltatást árulnak, hanem leginkább arra szolgálnak, hogy gazdasági és közvetve politikai nyomást gyakoroljanak.

Ebben a csúszós-tapadós közegben nem érzik jól magukat a nagy nemzetközi sajtótrösztök. Tavaly februárban a Ringier eladta Bobby Paunescunak az Evenimentul Zilei napilapot és a Capital hetilapot. A Ringier megtartott ugyan magának pár bulvárlapot, de a minőségi román sajtóból kivonult. Télen a WAZ jelentette be, hogy elmegy Romániából, és eladja rangosnak számí­tó lapját, a Romania Liberát is. A WAZ tulajdonosa, Bodo Hombach azzal magyarázta döntésüket, hogy a román sajtópiac torz, mert "az oligarchák nem a profittermelés érdekében vásárolnak újságokat és folyóiratokat, hanem sokkal inkább azért, hogy politikai befolyásra tegyenek szert". íltalában megállapí­tható, hogy a trösztök a portfóliójukban egy orgánumot arra tartanak, hogy a bikacsök szerepét játssza, í­gy segí­tik elő, hogy a szigorúan üzleti alapon működő termékeik kényszerhirdetőkhöz jussanak.

Eddig az elmélet. De hogyan működnek ezek gazdasági nyomásgyakorlási technikák a gyakorlatban? Valami mintha lenne a levegőben. Az utóbbi hónapokban több sztárújságí­ró migrált más médiához, másokról pedig tudni, már beadták, vagy hamarosan beadják felmondásukat. Az Adevarul tröszt példányszámai kevesebb mint felére csökkentek, a Jurnalul National és az Evenimentul Zilei is a pénzügyi válság jeleit mutatja.

Valószí­nűleg ez a felfokozottság is közrejátszott a két botrányban, amelyek résnyire ugyan, de széthúzták a függönyt, és megmutatták a román átlagpolgár számára is, mi zajlik a szí­nfalak mögött. Két hete az Adevarul-Coca-Cola, múlt héten az Antena-Negrea eset borzolta a kedélyeket. A hónap közepén a romániai McCann-Erickson egyik vezetője e-mailben zsarolta meg az Adevarul napilapot, hogy amennyiben nem zárja le az ügynökség által képviselt Coca-Cola vezető termékének negatí­v egészségügyi hatásait taglaló cikksorozatát, nemcsak a Coca-Cola, de más, általuk képviselt márkák hirdetéseit is leállí­tja. A cikksorozat egy, az Adevarullal partnerségben lévő - vagyis nem az Adevarul tulajdonában lévő - független, erősen természettudatos portál, a Think Outside the Box felületein jelent meg. Első körben a tröszt értett a szóból, törölte a Think-re vezető hivatkozásokat, és nagyon gyorsan fel is mondta a független portállal való megállapodást. Második körben viszont az Adevarul visszavágott, és nyilvánossá tette az ügynökséggel való levelezését. Mindennek a sok hüledezésen kí­vül eredménye is lett: a McCann-Erickson bocsánatot kért és jelezte, hogy munkatársuk rosszul értelmezett buzgalmához a Coca-Colának tulajdonképpen semmi köze. A román Think és az Adevarul szakí­tása mégis véglegesnek tűnik, a portál vezetője, az egykori liberális EP-képviselő, Csí­bi Magor nem kí­ván több román médiummal társulni. A Think egyébként saját magyar testvérlapot is működtet a Transindexszel való együttműködésben.

A későbbi, Antena-Negrea botrány fajsúlyosabb, és még nem csengett le. Két hete Stelian Negrea újságí­ró válaszolt a meghí­vásra, és megjelent a román médiahatóság, a Consiliul National al Audiovizualului (CNA) előtt. Korábban a nagyobbik kormánypárthoz, a PDL-hez közeli Evenimentul Zilei több cikket is közzétett, amelynek lényege, hogy Stelian Negrea leleplezte a befolyásos, kormányellenes Antena-csoport nem lojális praktikáit. Negrea tavasszal még a trösztön belüli egyik gazdasági lap vezetője volt, aztán a televí­zióhoz került, és az úgynevezett tényfeltáró osztály vezetője lett. Két hónapig dolgozott itt, elég ködös szerződéses viszonyban. Aztán elege lett, és kipakolt. Azzal vádolja főnökeit, hogy zsarolással próbáltak pénzt és befolyást szerezni.

Negrea a CNA előtt újabb dokumentumokat mutatott be, szerződéseket, levelezéseket, és hangfelvételt is. A később az interneten is köröző hangfelvétel Negrea és közvetlen főnöke, az Antena-csoport vezetője, Codrut Seres (a fenti képen) közötti beszélgetést mutatja be. Ebben azt taglalják, mely cégek ellen kell lejárató kampányt indí­tani, mert nem hirdetnek a tröszt felületein. "BRD: hirdet; Petrom: hirdet; BCR: hirdet; Pireaus: hirdet; OTP: le kell ellenőrizni; Rompetrol: erről korábban beszéltünk; Raiffeisen: hirdet; Orange: hirdet; Lukoil: nem hirdet; Vodafone: hirdet; Carrefour: le kell ellenőrizni; Gaz de France: nem hirdet, de kaptak egy ajánlatot" veszi sorba Seres, majd azokhoz a cégekhez ér, amelyeknek nincs szerződésük az Antena-csoporttal, és a következő kifejezéseket használja: "töröld le, égesd meg, b..szd szét."

Negrea arról számolt be, hogy közvetlen utasí­tásokat kapott egy-egy cég vagy politikus inkriminálására, később a célpontok - a politikai-gazdasági konjunktúra változásával - változtak. A történet számtalan érdekes részlettel kecsegtet, a legfontosabb viszont az, hogy egy évvel a helyhatósági és parlamenti választások előtt vagyunk, a lapok példányszámai csökkennek, a vezető újságoknál elbocsátások vannak, az objektí­v, árnyalt, szí­nvonalas tájékoztatás esélye pedig egyre csökken. Szász Attila, a médiahatóság RMDSZ-es tagja arról számolt be, hogy a televí­ziók közül a legkiegyensúlyozottabb a közszolgálati csatorna, minthogy ott erős maradt a szakmai ellenállás, de a hatalmi nyomás egyre nagyobb.

forrás;/komment.hu/
Vissza az elejére
fulldragon
cs nov 17 2011, 05:31

Regisztrált tag #35
Regisztrált: v júl 04 2010, 02:40
Üzenetek: 593
Soros György: Európa halálos veszélyben van


A Welt am Sonntag Stefanie Bolzen és Florian Eder interjúját közölte Soros Györggyel, Európa halálos veszélyben van cí­mmel. Soros György aggódik a kontinensért. Attól tart, az euróválság felgyorsí­tja az európai Unió széthullását. A milliárdosnak van megoldási javaslata. úgy érzi azonban, a politika nem hallgatja meg és nem érti meg. Orbán magatartását kétszí­nűnek és Európára veszélyesnek látja.


Soros György mindig megértette magát. A leghí­resebb üzlete esetében is: mintegy 20 évvel ezelőtt túlértékeltnek í­télte meg az angol fontot, ezért spekulációs üzletekkel leértékelésbe kényszerí­tette. Ezzel Soros, aki Magyarországon született, pénzember és velejéig liberális, nem csupán nagyon meggazdagodott, hanem hí­ressé is vált.

A 81 éves pénzember egy brüsszeli szállodában ül, és aggódik Európáért. Vezérmotí­vuma, amelyet londoni egyetemi évei óta követ, a nyitott társadalomról szól, amely a lehető legnagyobb szabadságot garantálja a polgárainak. Ezt propagálja beszédekben, könyvekben, előadásokban és alapí­tványa útján, amely ma főleg Kelet-Európában tevékenykedik. Most azonban Európa egészével kell törődnie: most hoz létre egy alapí­tványt erre a célra, irodákkal Brüsszelben és Budapesten – mondja Soros. „Az alapí­tvány célja, hogy Európát mint nyitott társadalmat támogassa. Mert ma halálos veszélyben van”.


Welt am Sonntag: – Soros úr, í–n tudja, hogyan kell a válságokban pénzt keresni. Most éppen olasz államkötvényeket vásárol?

Soros György: – Ha bí­zhatnék abban, hogy a politika a helyes dolgokat teszi, sietnék vásárolni. A beruházási alapom valóban tart valamennyi olasz kötvényt, de nekem túl nagy a bizonytalanság ahhoz, hogy még vásároljak.

– Mi a bizonytalan: az, hogy Olaszország még tudja törleszteni az adósságait, vagy az, hogy Európa kihúzza-e a bajból harmadik legnagyobb gazdaságát?

– Európában a széthullás dinamikáját látom. Ha nem történik semmi, az Európai Unió a dezintegráció önmagát erősí­tő folyamatába kerül. Ez ellen tenni kell valamit.

– Még Olaszország 1,9 billió eurós adósságát is a német adófizetőknek kell végül állni?

– Németország mindig a legfontosabb erő volt Európa összenövésében. De el kell ismerni, hogy az ország felelős a széthullásért is. Ebben biztos nem volt szándék. Tulajdonképpen ez a klasszikus értelemben vett görög tragédia. Az emberek úgy cselekszenek, hogy a tragikus vég elkerülhetetlenné válik, noha ez nem állt szándékukban.


– Miben állt a németek fatális tévedése?

– Németország Európa vezető erejévé vált, anélkül, hogy akarta volna, sőt, megpróbálta elkerülni, és lényegében nem fogadja el a felelősséget, amely ezzel a pozí­cióval jár.

– Ez miből látja?

– Az EU pénzügyminiszterei 2009 novemberében nyilatkozatot tettek közzé, amely szerint a Lehman Brothers csődje után minden rendszerszerűen fontos bankot megóvnak a bukástól. Angela Merkel azonban nem sokkal később kijelentette: igen, de ezeket a garanciákat minden egyes országnak egyénileg kell megadni, nem pedig az EU-nak vagy az euróövezetnek mint kollektí­vának. Ez volt az a pillanat, mikor megkezdődött Európa széthullása.

– í‰rthető álláspont.

– Merkel asszony jól megértette a német közvéleményt. í‰s követte, ahelyett, hogy vezette volna. Lépése következményeit csak most értette meg, most váltott radikálisan irányt, és most már kész megmenteni az eurót. Ezért elismeréssel kell adózni neki. Látja, hogy nincs választási lehetőség. A németek talán azt gondolják, hogy van alternatí­va, hogy lehet az eurót megtámogatni, vagy nem. Valójában azonban ez a választási lehetőség nem létezik.

– Ha elbukik az euró, elbukik Európa – mondja a szövetségi kancellár. í–n ebben egyetért vele?

– Elérkeztünk a döntő pillanathoz. Ami most eldől, annak lényegi következményei lesznek, mert egyszerűen csak bizonyos korlátozott források állnak rendelkezésre. Ha az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) tartalékait egyszer rossz célra adták ki, nem lesz mód az újbóli feltöltésre. Ezért most minden attól függ, hogyan használják ezeket a forrásokat. Meggyőződésem, hogy elégségesek a válság akut fázisának lezárásához.

– Az a benyomása, hogy hallgatnak í–nre?

– Sokszor elmondtam, hogy mi a teendő, és irritál, frusztrál, hogy nem akarják megérteni. Ebben nincs gonosz szándék. Sokkal inkább bizonyos bürokratikus tehetetlenségi erőről van szó. Más utat választottak, és úgy gondolják, most már késő megfordulni. Nem hiszem, hogy késő lenne. í‰s azt hiszem, hogy nagyon hamarosan világossá válik majd a fordulat szükségessége. A probléma azonban az, hogy alapvetően nem érik, hogyan működnek a pénzügyi piacok.

– í–n le tudja í­rni, hogy mit akarnak a piacok?

– Van egy figyelemre méltó különbség az Egyesült íllamok és Nagy-Britannia egyfelől, és másfelől Európa többi része között. Az amerikaiaknak és a briteknek nagyobb a tapasztalatuk. Ne értsenek félre, ők is követtek el súlyos hibákat. De legalább megértették, hogy a piacok két kérdést tesznek fel: vezetést akarnak látni, és több mint elégséges forrásokat. Ezek a válság lezárásához szükséges feltételek.

– Egyik sem tűnik megvalósultnak.

– Mindkettő lehetséges, de egyik sem valósult meg. Mert az Európai Központi Bank egy irányba húz, a kormányok meg egy másik irányba. Sarkozy egyfajta utat akar, a németek egy másikat, és még Berlinben is Merkel az egyik irányba húz, Schí¤uble a másikba. Nem látszik egység.

– Beszéljünk a forrásokról. Mennyire lenne szükségünk?

– A források elegendőek lennének, ha jól alkalmaznák őket. Olaszország és Spanyolország adósságai azonban túl nagyok ahhoz, hogy kezességet lehessen értük vállalni, és fennáll a veszély, hogy a pénzügyi piacok még egy részleges garanciára is rosszul reagálnak. Itt két összefonódó problémáról van szó. Az egyik a bankrendszer, a másik az államadósság. Ezek összetartoznak, mert a bankoknak nagyon sok kötvényük van, amelyekről azt hitték, hogy azok biztonságosak, de közben kockázattá váltak.

– Szóval jobb a bankokat megmenteni, mint a válságban lévő országokat?

– Az eszközök elegendőek lennének ahhoz, hogy a bankokért kezességet lehessen vállalni. Ehelyett azonban az államok ahhoz ragaszkodnak, hogy a bankok emeljék meg a tőkéjüket. Ez alapvető hiba. A bankok számára ez nem megfelelő időpont a tőkeemeléshez.

– A három évvel ezelőtti válság egyik tanulsága az volt, hogy egy gyengélkedő pénzügyi szektor tovább rontja a helyzetet.

– Nézzék, bankrészvényeket éppen diszkont áron lehet kapni. A bankok nem akarják felhí­gí­tani a tőkéjüket. A Deutsche Bank világosan megmondta, hogy inkább csökkenti a mérlegfőösszegét, mint hogy emelje a saját tőkét. Ha ez történik, akkor ez negatí­v hatást jelent a gazdaság számára. A bankoknak most hat hónapon belül újra kell tőkésí­teniük magukat. Ez azt jelenti, hogy most minden bank hat hónapon át csökkenti a hitelkihelyezéseket és a hitelportfóliókat. Egy pedig csak felgyorsí­tja a lefelé való spirálmozgást.

– Ez talán í­gy van. A politika azonban ennek ellenére nem képes beismerni ezt, mert úgy nézne ki, mintha kapitulálna a bankok előtt.

– Nem. Ha a bankok megkapnák a garanciát, hogy megmentik őket, ha nem kellene tőkét felvenniük a mostani kemény feltételek között, akkor engedelmeskedniük kellene a hatóságok utasí­tásainak. Ehhez hozzá tartozik, hogy nem lehetnek veszteségesek. Utasí­tani lehetne őket a mérlegfőösszeg fenntartására. Nem vállalhatnának saját számlára új kockázatokat. í–sztönözést kapnának a likviditás fenntartására úgy, hogy spanyol és olasz államkötvényeket vásárolnak. Ezek olyanok lennének, mint a készpénz, mert bármikor el lehetne adni őket az Európai Központi Banknak.

– Itt lép be a Központi Bank. ím számos érv szól az ellen, hogy az Európai Központi Bankot (EKB) tűzoltásra használják, egyebek között az intézmény függetlensége.

– Az EKB kötelessége, hogy a likviditásról gondoskodjon. Ez teljesen legitim lenne.

– í–n érti, miért hadakozik ennyire ez ellen Németország?

– Meg tudom érteni a német álláspontot. Ezért teszek olyan megoldási javaslatot, amely ellen Németországnak nem lehet kifogása. Németország drámai tapasztalatokat szerzett az inflációval, és ezért fél attól, hogy a központi bankok pénzt kölcsönözzenek a kormányoknak. Az én javaslatomban azonban nincs arról szó, hogy a központi bankok pénzt kölcsönöznének a kormányoknak, vagy az EFSF-nek. Tiszteletben tartom a németek aggályait, és olyan megoldást javaslok, amely ellen nem lehet kifogásuk.

– Nem ingatag érvelés az, hogy a másodlagos piacon történő kötvényvásárlás nem jelent az államok általi közvetlen finanszí­rozást?

– Jobb érvelésünk nincs. De maradjunk a bankoknál. Azokat ez boldoggá tenné mindaddig, amí­g az államkötvények több kamatot hoznak, mint amennyibe az EKB-tól felvett kölcsöneik kerülnek. Az EKB í­gy a kamatlábat akár fél százalékra is csökkenthetné, és Olaszország pénzhez tudna jutni, mondjuk kevesebb mint 1 százalékért. í‰s Olaszország adósságterhe, amely jelenleg gyorsabban nő, mint a gazdaság, hirtelen megállna a növekedésben. Az adósságteher sokkal könnyebben lenne viselhető. í‰s az olasz kötvények normál vásárlói is örülnének, még ha csekélyebb is lenne a kamathozam a mainál, mert biztos lenne a befektetés. Marad Görögország problémája.

– Ahogy mondja.

– Mindaddig, amí­g Európa többi része számára van megoldásunk, Görögország megmagyarázhatná a fizetéskiesést, és akár el is hagyhatná az euróövezetet. De erre nem is lenne szükség.

– Mert az í–n bankoknak szóló garanciaprogramjával még a Görögország-válságot is meg lehetne oldani? Ehhez túlságosan nagy bajban van az ország.

– Németország ragaszkodik az adósságcsökkentéshez a magánbefektetők számára. De Németország felkí­nálhatná azoknak az adósságoknak a csökkentését is, amelyek az EKB-nál, az ESFS-nél és más intézményeknél vannak, például azzal a feltétellel, hogy Görögország reformprogramja sikeres, és az ország primer felesleget teremt. így az adósságállomány a GDP 100 százaléka alá eshetne, és Görögországban az emberek láthatnák, hogy fény van az alagút végén.

– A primer felesleg azt jelenti, hogy az ország finanszí­rozni tudná önmagát, ha nem lenne az az átkozott kamat. De a gazdaság beroskad, az EU Bizottsága súlyos recessziót vár. í–ssze tudja ezt hozni Athén?

– Igen, állami tulajdon és vállalati tulajdonrészek eladásával, és feltételezve, hogy visszatér az a pénz is, amely elhagyta Görögországot, össze tudja hozni. Tudják, ez nagyon frusztráló. Még Görögországot is meg lehetne menteni, ha a megfelelő eszközöket választanák.

– Minden tisztelet az í–n derűlátásának, Soros úr. Honnan veszi?

– Szeretném ezt a negatí­v politikai dinamikát feltartóztatni. Fennáll egy különleges hasonlóság az EU felemelkedése és hanyatlása, a művelődés és a pénzügypiaci buborékok kipukkadása között. Ezek a folyamatok önmagukat erősí­tik mindkét irányban. Ma a felelősök egész Európában megakadályozzák a reformokat, és status quót akarják fenntartani. Ez mindenkit Európa-ellenes pozí­cióba szorí­t, aki azt látja, hogy a status quo nem működik. Európának azonban össze kell tartania, az eurót meg kell menteni. Ehhez szeretnék hozzájárulni. Hiszek Európában mint nyí­lt társadalomban.

– De azt is hiszi, hogy Európa veszélyben van.

– Halálos veszélyben. Vissza kell hódí­tanunk a pozití­v dolgokat, amelyeket Európa jelképez. újra fel kell találnunk a kí­vánatos Európát, az olyan Európát, amely ér nekünk valamit, és amelyet nem csupán eltűrünk.

– í‰s ez hogyan menne?

– Azért vagyok Brüsszelben, hogy a romák problémái elleni politikai stratégiához keressek támogatást. Ha az EU nem tenne értük semmit, elvesznének, az egyes államok ugyanis nem tennék meg. Ebben a kérdésben az EU pozití­v erő. Ezeket a pozití­v vonatkozásokat kell erősí­teni.

– Léteznek milliárdos támogatási programok, csak ezeket a pénzeket alig hí­vják le. Ez az EU mellett vagy ellene szól?

– Románia esetében valóban a rendelkezésre álló eszközök mindössze 3 százalékát veszik igénybe, és ez sokkoló. De mégis: különösen az EU Bizottság és az Európai Parlament elkötelezettsége kedvező fejlemény, és a nyitott Európát jelképezi. Sajnos azonban a probléma gyorsabban nő, minta megoldás.

– Nem szeretnénk cinikusnak tűnni, de a szakmailag illetékeseken kí­vül Brüsszelben a roma kérdés jelenleg mellékesnek tűnik.

– A romaprobléma Európa betegségének egyik tünete. Nézzen Magyarországra. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen mondta el nekem, hogy romákkal nőtt fel. De kétszí­nűen beszél: egyfelől nincsenek előí­téletei a romákkal szemben, de tolerálja a szélsőjobboldali Jobbik tűzveszélyes nyelvezetét. Nincs abban a helyzetben, hogy szembeszálljon vele, és megpróbál szavazatokat elhódí­tani tőle. Orbán nagyon dinamikus és aktí­v, ha Európa-ellenes retorikáról van szó. Parlamenti abszolút többségét is Európa-ellenes, populista politikával szerezte. A magatartás befolyása növekszik Európában. í‰s ez aggaszt engem.


forrás:/facebook/

[ Módosítva cs nov 17 2011, 05:33 ]
Vissza az elejére
horpad
sze jún 13 2012, 04:41
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674

Miért hiszünk az összeeskűvés elméletekben ?
…… csak a tisztánlátás végett :
A szerző : Katt ide!
Az első rész : Katt ide!
A második rész : Katt ide!
In memoriam : Katt ide!


Vissza az elejére
fulldragon
szo júl 14 2012, 04:38

Regisztrált tag #35
Regisztrált: v júl 04 2010, 02:40
Üzenetek: 593
Ufó lehet a balti tenger mélyén talált acéltárgy?

írta: Budaörsi Infó

Két kutató tavaly nyáron talált "valamit" a Balti-tenger fenekén, ezt azonban nem olyan könnyű felszí­nre hozni. Egész évben a felfedezésükről beszéltek, és alig várták, hogy az időjárás megengedje az újabb merülést. Idén nyáron aztán kamerákkal felszerelkezve merültek alá.



Az objektumról azóta a világsajtó is beszámolt. Kerülete 180 méter, átmérője 60 méter, alakja pedig leginkább az Ezeréves Sólyoméra hasonlí­t, amely a Csillagok háborújában Han Solo, azaz Harrison Ford nevezetes űrhajója volt. A fehér objektumban "gyöngyfüzérszerűen" tojásdad kiemelkedések vannak. Az expedí­ció folyamatosan zajlik, a tervek szerint július 20-ig.

"Soha sem láttam ilyen tárgyat életemben. Sem a földön, sem a ví­zben" – mondta Svédország legtapasztaltabb búvára.
"A mostani merüléskor találtunk egy másfél centis kerek lyukat is, amely az objektum belsejébe vezet, fogalmunk sincs róla, mi lehet az. Vannak ugyanakkor fekete darabkák is a felületén, ami valami elégett, elszenesedett dologra hasonlí­t. A vett mintákat geológiai bevizsgálásra küldtük" – nyilatkozta az egyik kutató, aki szerint sokaknak az a véleménye, hogy egy ufót találtak.

forrás: hirado.hu/Kossuth Rádió/

[ Módosítva v szept 01 2013, 03:37 ]
Vissza az elejére
 

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System