:: Fórumok :: Saját alkotások :: Köpködő (politikai fórum)
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Erdély - autónomia
Oldal:   <<      
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, Róza
Szerző Üzenet
fulldragon
sze nov 13 2013, 05:15

Regisztrált tag #35
Regisztrált: v júl 04 2010, 02:40
Üzenetek: 597

Autonómiatervezet: titkolózik az RMDSZ


Bíró Blanka

A nyilvánosság teljes kizárásával, önállóan kívánja elkészíteni a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét az RMDSZ. A szövetség azt tervezi, hogy külső szakértők bevonása nélkül állítja össze a dokumentumot az év végéig.



Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a tervezetet kidolgozó testület összetételét sem kívánta elárulni hétfőn a Krónikának. „Ez egy belső műhelymunka, és nem szeretnénk, hogy szakértőink a sajtó és egyálalán a közvélemény nyomása alatt dolgozzanak” – fogalmazott a kolozsvári politikus. Kérdésünkre, hogy a kidolgozandó dokumentum miben fog különbözni a korábban benyújtott törvénytervezettől, a főtitkár kitérő választ adott. „A szövetség december végén közvitára kívánja bocsátani tervezetét, addig nem szeretnénk részletekbe bocsátkozni az elképzelést illetően, nem lenne célszerű” – nyilatkozta Kovács Péter. Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy az RMDSZ elfogadja-e a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felajánlotta segítséget a műhelymunkához. Kovács Péter szerint a tervezet beterjesztését megelőző közvita fóruma épp arra jó, hogy a bárki megfogalmazhatja észrevételeit a dokumentummal kapcsolatban. „Az a célunk, hogy a közvitát követően egy olyan tervezetet kívánunk benyújtani, amely a lehető legszélesebb körű támogatottságot élvez” – tette hozzá. Márton Árpád RMDSZ-es képviselőtől annyit tudtunk meg, hogy többen is gondolkodnak a tervezetben felmerülő kérdéseken, a tervezet azonban még nincs olyan fázisban, hogy bármit is mondani lehessen róla. „Amíg konkrét kérdések kapcsán nem születnek döntések, mindenki csak a saját véleményét mondhatja, ebből pedig nagy zűrzavar alakulhat ki, ez nyilván akadályozná a racionális döntéshozatalt”– szögezte le Márton Árpád, aki értesüléseink szerint részt vesz a tervezet összeállításában.

Toró: közös szellemi termékre van szükség

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke szerint az RMDSZ autonómiatervezete akkor lehet sikeres, ha mögéje társadalmi konszenzus építhető, ha a teljes politikai elit a társadalommal összhangban felsorakozik mögéje. „A konszenzust eddig nem sikerült megvalósítani, ám a néppárt továbbra is készen áll arra, hogy részt vegyen az alkotói munkában, szívesen átadjuk az elméleti és a gyakorlati tudást, sőt a tervezet képviseletét, népszerűsítését is vállaljuk, ha egy közös szellemi termékről van szó. Ezt már a nyilvánosság előtt és személyesen Kelemen Hunornak is jeleztem korábban” –mondta Toró. A néppárt elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, óvatosan optimista ebben a kérdésben, mert emlékszik az RMDSZ korábbi autonómia-tervezetekhez való viszonyulására. „2004-ben társaimmal három autonómiatervezetet nyújtottunk be a parlamentben: az Székely Nemzeti Tanács megbízásából a Székelyföld területi statútumát, az EMNT felkérésére egy személyi elvű autonómiára vonatkozó kerettörvényt illetve az erdélyi magyarok személyi elvű kulturális autonómiájának statútumát. Akkor az RMDSZ vezetése nem állt mellénk, ellenezte a parlamentben, a vitában sem sorakozott fel az ügy mellett. Az, hogy mennyire nem gondolták komolyan ezt a kezdeményezést, visszaköszönt 2012-ben, amikor a Székelyföld autonómiastatútuma befejezte parlamenti pályáját, és az RMDSZ szenátorai, élükön Markó Bélával és Frunda Györggyel részt sem vettek azon a szavazáson, ahol pontot tettek az ügy végére” – idézte fel Toró. A politikus szerint az, hogy az RMDSZ kongresszusa úgy döntött, szükség van egy ilyen törvénytervezetre, jelzi, hogy az elmúlt kilenc év nem volt hiábavaló, elérték, hogy a politikai elit az egész társadalommal, a civil közösséggel cselekvően vállalja fel az önrendelkezés ügyét. Toró T. Tibor úgy értékeli, már létezik egy koherens tervezet, amely az Európában működő autonómiaformákra épít, ami már kétszer megjárta a parlamentet, ez kell legyen a kiindulási alap, ezt kellene most tökéletesíteni, bővíteni vagy leszűkíteni. „A lényeg ugyanaz: a közösség által általánosan és titkosan megválasztott köztestületet kell létrehozni, amely a törvényben meghatározott hatáskörök szerint döntési joggal és saját végrehajtó testülettel rendelkezik. Törvénybe kell foglalni a hatásköröket, hogy az ország közigazgatásának saját jogállással szerves része legyen, ne idegen test, és forrásokkal is kell rendelkezzen. Ezek az elvek kell meghatározzák az autonómia intézményrendszerét. Az SZNT által jóváhagyott statútumban ezek részletesen le vannak írva, ezt lehet közelíteni a román kodifikációs technikákhoz és szabályokhoz” – magyarázta Toró, aki szerint külön fejezet vihető be a székelyföldi, de általában a román közösség kulturális autonómiájáról, a jogaikról. Az EMNP elnöke szerint az autonómiatervezet a Székelyek Nagy Menetelésének folytatása lehet, ám egységre van szükség a véglegesítésében és érvényesítésében.

Az MPP ismét bejelentkezett

A Magyar Polgári Párt már az RMDSZ májusi kongresszusát követően üdvözölte a bejelentést, miszerint a szövetség új autonómiatervezetet akar kidolgozni az idén. „Jobb későn, mint soha” – jegyezte meg a Krónikának Bíró Zsolt. A polgári párt elnöke szerint autonómia témakörben egyértelmű a közakarat, ezt a kérdést most már az RMDSZ sem tudja megkerülni, ezt érezték a májusi kongresszuson, amikor már lezajlott a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetés, de ezt a közakaratot erősítette meg a Székelyek Nagy Menetelése is. „Az RMDSZ tervezete erre a társadalmi igényre nyújt választ” – szögezte le Bíró Zsolt, aki reméli, hogy a dokumentumot még a munkafázisban láthatják. „Nem szeretnénk megvárni a december közepére tervezett nyilvános közvitát, remélem, hogy még előtte aktívan bekapcsolódhatunk a tervezet összeállításába, hiszen összmagyar kérdésről van szó. A Magyar Polgári Párt többször is hangsúlyozta: nemzeti kérdésekben együtt, közösen kell cselekedjünk” – mondta a pártelnök. Bíró ugyanakkor emlékeztetett, az SZNT által összeállított törvénytervezetet jónak tartják, az RMDSZ készülő tervezetéről csak annyit tudnak, hogy a dél-tiroli autonómia modellt veszi alapul. Az MPP elnök emlékeztetett: a Csapó József korábbi SZNT-elnök tervezete is számos elemet emelt be a dél-tiroli modellből, ezeket a székelyföldi sajátosságokkal, a székelyföldi valósághoz igazítva, a történelmi és kulturális gyökerek figyelembevételével egészítette ki. A politikus elmondta továbbá: azt szeretné, ha a tervezeten utólag kellene korrekciókat eszközölni. „Már a közvitára bocsátott tervezet mellett konszenzust kellene kialakítsanak a politikai pártok, az SZNT és a Székelyföld lakossága” – szögezte le Bíró Zsolt.

„Nem valószínű a közös műhelymunka”

Székely István Gergő politológus nem tartja valószínűnek, hogy az RMDSZ végül bevonja a tervezet kidolgozásába a Magyar Polgári Pártot (MPP), az EMNP-t és az SZNT-t. Ugyannakkor úgy véli, arra sincs túl sok esély, hogy a három politikai szervezet közös tárgyalási platformja, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) újrainduljon, melynek célja eleve az volt, hogy az erdélyi magyar közösség számára fontos stratégiai kérdésekben közös álláspontot alakítsanak ki, amelyre a későbbiekben közös politikai cselekvés építhető. „Mindez csak abban az esetben történhetne meg, ha az RMDSZ ellenzéke jelentősebb támogatottságot tudna felmutatni. Úgy gondolom, az RMDSZ valószínüleg olyan külső szakértőkkel fogja legitimálni a törvénytervezetét, akik nem tartoznak a szövetség holdudvarába” – nyilatkozta lapunknak a Székely István Gergő.

Amint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton jelentette be: a szövetség december végéig közvitára kívánja bocsátani a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét, és arra készül, hogy azt a februárban kezdődő tavaszi ülésszak legelején nyújtja be a parlamentben. Kelemen Hunor elmondta, jelenleg szakemberekkel dolgoznak a tervezeten, amely a dél-tiroli autonómiamodellt tekinti kiindulópontjának. Kijelentette, a román társadalom meggyőzése nélkül esélytelen az autonómiaküzdelem.

Parlamenti autonómiakísérletek kronológiája
Az 1989-es rendszerváltás óta eltelt időszakban az erdélyi magyar politikai-társadalmi szervezetek, szakértők számos koncepciót, statútumot, törvénytervezet kidolgoztak a különböző autonómiaformákról.
A román parlament elé terjesztett kezdeményezések eddig kivétel nélkül elbuktak. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár átfogó kronológiájából kiderül, az első kísérlet Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor és Vekov Károly RMDSZ-es képviselők nevéhez fűződik, akik 2004. február 25-én benyújtották Székelyföld Autonómia-statútumát. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezetét március 30-án az alsóház, júniusban pedig a szenátus is elutasította. 2004. június 18-án négy RMDSZ-es képviselő és egy szenátor aláírásával iktatták a képviselőház állandó bizottságában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nevében, Bakk Miklósés Toró T. Tibor honatya által kidolgozott, a személyi elvű autonómia kerettörvényét, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát. A dokumentumot alkotmányellenességre hivatkozva a képviselőház közigazgatási bizottsága szeptemberben leszavazta. 2005. június 8-án az RMDSZ frakciói úgy döntöttek, nem támogatják az SZNT-nek a parlament elé terjesztett autonómia-statútumát. 2005. június 30-án az SZNT Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét másodszor is a parlament elé terjesztik (beterjesztő Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő), de a képviselőház október 12-én elutasította. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő felvállalhatatlannak nevezte az SZNT statútumát. Ugyanezt a törvénytervezetet a bukarestiszenátus 2012. szeptember 25-én tűzte napirendre és utasította el. (Rostás Szabolcs)



[ Módosítva sze nov 13 2013, 05:26 ]
Vissza az elejére
fulldragon
sze jan 15 2014, 01:39

Regisztrált tag #35
Regisztrált: v júl 04 2010, 02:40
Üzenetek: 597
2014 a Partiumi Autonómia Éve


2014. január 12-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hagyományos újévköszöntő fogadásán Tőkés László elnök, európai parlamenti képviselő a Partiumi Autonómia Évének nyilvánította az idei esztendőt, és a régió szimbólumainak elkészítését, valamint az önrendelkezésről szóló népszavazáshoz szükséges aláírások összegyűjtésének előkészítését irányozta elő.

Mint mondotta: a Partium „reneszánsza” 1989 után kezdődött, hiszen azt megelőzően még csak az elnevezést sem lehetett használni erre a régióra. Tőkés László felelevenítette: amiképpen mostanában Bukarestben tagadják, hogy Székelyföld létezik, úgy a Partiumra is azt mondták annak idején, hogy nincs ilyen régió, és ezért akadályozták a Partiumi Keresztény Egyetem ilyen néven történő létrehozását is.

Az EMNT elnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy a maguk eszközeivel járuljanak hozzá a Partiumi Autonómia Évéhez, mert „minden autonómia alapsejtje az autonóm, öntudatos ember önálló cselekvése, ebből fog felépülni a jövőnk, ez a mi nagy esélyünk”. Hozzátette: az EMNT egy kiegyensúlyozott, integrált autonómiakoncepcióban gondolkodik, melynek lehetséges változatait dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a tavaly alakult Partiumi Autonómia Tanács (PAT) alelnöke egy kiadványban foglalta össze. Az új év feladatai között Tőkés László megemlítette a népszavazásra irányuló aláírásgyűjtés előkészítését, a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló tömeges megmozdulások szervezését a Partiumban, a partiumi zászló és címer elkészítését, és a minél szélesebb körű mozgósítást az önrendelkezés érdekében. Hangsúlyozta: az ügy mellé nem elég a mintegy 400 ezer partiumi magyar, hanem az itt élő románság támogatását is meg kell nyerni, ugyanakkor le kell győzni a kicsinyhitűséget, mely veszte lehet a törekvéseknek.

Az első világháború kitörésének idei századik évfordulója kapcsán Tőkés László kifejtette: „Trianon gyógyítására kell felhasználnunk ezt az évfordulót, hogy az, ami akkor szétbomlott, újból eggyé váljon a történelmi, politikai és társadalmi reintegráció terén”. Az EMNT-elnök a folytonosság és az újrakezdés gondolatát hangsúlyozta e tekintetben: „mindaz, ami száz évvel ezelőtt megszakadt, annak a folytonosságát próbáljuk helyre állítani, és az újrakezdésre igyekszünk mindabban, ami megrekedt, eltörött, végzetesen kisiklott és elpusztult”.

Dr. Szilágyi Ferenc, a PAT alelnöke beszédében az elmúlt esztendő eredményeire reflektált mondván: „lélektani határokat sikerült átlépni az Autonómia Évében”. A Partiumi Autonómia Tanács megalakítását illetően az alelnök elmondta, hogy azzal a meggyőződéssel hozták létre, hogy szükség van a partiumi autonómia ügyének szervezett formában való továbbvitelére. Az idei évben a Partiumban is át kell lépnünk a saját árnyékunkon, ezért a PAT az autonómia jegyében egy egyéves eseménysorozatot állított össze. Ennek megvalósításában a civil, egyházi és politikai intézmények hozzájárulására is számítanak – hívta fel a figyelmet Szilágyi Ferenc.

Az újévi fogadás egyik díszvendége, Füzes Oszkár, aki közel hat évig volt Magyarország bukaresti nagykövete – jelenleg a Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának vezetője –, régi barátként üdvözölte a meghívottakat. „A teremben legalább ötven olyan arcot látok, akik az én arcaim voltak az elmúlt öt és fél év során, és akik az én arcaim lesznek a hátra lévő életemben” – fogalmazott. Beszédében rámutatott arra, hogy évfordulókban, jubileumokban, centenáriumokban bővelkedő év következik, de mindezek között kiemelkedik a temesvári forradalom huszonötödik évfordulója. Az elhunyt Václav Havel és a ma már nyugdíjas Lech Walesa mellett Tőkés László az, aki 1989 óta a szabad világ arca. „Mellé állni erkölcsi kérdés, hiszen a jó mellé vagy oda áll az ember, vagy nem” – mutatott rá Füzes Oszkár, aki egyúttal megköszönte az erdélyi magyarok támogatását, szeretetét az elmúlt öt évben.

Magyar Anna országgyűlési képviselő, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, az estély díszvendége ünnepi beszédében a honosítás és a nemzetépítés fontosságát hangsúlyozta, mely „lehetővé tette, hogy minél kevesebb elválasztó vonal legyen a Magyarország határain belül és kívül élő magyarok között”. Mindemellett a határ menti magyarországi és romániai megyék együttműködésének fontosságát emelte ki, melyeknek fontos kitörési pontja lehet a kooperáció.

Az újévi fogadás keretében a 88. számú Szent László Cserkészcsapat a nagyváradi közéletben kifejtett pótolhatatlan munkájáért, a cserkészhagyományok népszerűsítéséért, nemzeti szimbólumaink és hagyományaink éltetéséért Közjó Szolgálatában Díjban részesült. Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke laudációjában úgy fogalmazott, hogy „a cserkészek jelenlétével nemesebbek, gazdagabbak, kicsit boldogabbak vagyunk”. A díjat Szilágyi Gyula, a cserkészcsapat vezetője vette át és mondott köszönetet.

Az idei újévköszöntőn rendhagyó módon két Közjó Szolgálatában Díjat osztottak ki. A kitüntetés rendkívüli (post mortem) kiadásában a néhai Füzesné Bajtai Erzsébet nagykövetné részesült. A díjat férje, Füzes Oszkár vette át. Jenei Janka családi barát személyes hangvételű méltatásában kifejtette: „Bajtai Erzsébet szétosztotta magát köztünk. Erdély-szerte hagyott valamit: mosolyát, sugárzó tekintetét. Ezt érezzük mindnyájan, akik ismertük. Cselekedeteinkkel emlékszünk rá”.

A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum javára meghirdetett jótékonysági adománygyűjtést Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke jelentette be, aki maga is ebben az iskolában végzett, majd pedagógusként itt tanított. Toró az erősebb számbeli kisebbségben élő magyar közösségek támogatásának fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanakkor az iskola igazgatónőjét, dr. Erdei Ildikót egy „végvári harcoshoz” hasonlította, aki rendkívül fontos feladatot lát el, mivel „munkája nélkül a nemzethatár beszűkülne”. Az est folyamán mintegy 7000 lej gyűlt össze. Az adományokért Erdei Ildikó mondott köszönetet, aki röviden bemutatta az iskolát.

Újévi pohárköszöntőt Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem Igazgatótanácsának elnöke mondott, aki bemutatta a fogadás Érmellékről származó borait is.

A Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke által moderált est színvonalát és az ünnepi hangulatot Márton Erzsébet színművésznő szavalata, a Váradi Dalnokok, valamint Tasnádi Ferenc és felesége, Tasnádi Melinda fellépése emelte.

forrás:/erdely.ma/


[ Módosítva sze jan 15 2014, 01:40 ]
Vissza az elejére
fulldragon
h márc 10 2014, 09:08

Regisztrált tag #35
Regisztrált: v júl 04 2010, 02:40
Üzenetek: 597
Toró T. Tibor beszéde március 10-én, Marosvásárhelyen, a Székely Szabadság Napján.


Tisztelt emlékező közösség, kedves vásárhelyiek, székely-magyar testvéreim!

Legyünk most bárhol is, itt a Postaréten vagy bárhol a nagyvilágban, most lelkünk összekapaszkodik és szívünk együtt dobban. Idézzük meg együtt nagy költőnk, Szilágyi Domokos Prófétáját:

„hiába próbáltak annyian, de annyian, oly sok ideje már
leszoktatni az életről, ezer fortéllyal: könnyű lét ígéretével vagy súlyos
halál kényszerével, mézesmadzaggal vagy kilencfarkú macskával,
délibáb hatalommal, ólom rabsággal”

Hiába próbálnak annyian és annyiszor leszoktatni az életről, leszoktatni a szabadságról. Mert az élet: szabadság. És a szabadság: élet.

160 éve itt három ember az életével fizetett, félszáz társuk pedig sokévi börtönnel, azért, mert hittek ebben. A szabadságban, az életben. Abban, hogy szabadság nélkül, magyar-székely szabadság nélkül nem érdemes és nem lehet élni, sem itt a Székelyföldön, Erdélyben, sem máshol, a Kárpát-medencében. A történelem furcsa fintora, hogy az akkori marosvásárhelyi – labanc magyar – polgármester is azon sürgölődött, hogy végrehajtsák az ítéletet, hogy leszoktassanak a szabadságról, az életről.

Eltelt 160 év, és bár látszólag ismétli magát a történelem, hiszen akkor is krími válság volt, mint most, sokat változott a világ körülöttünk. De minden önkény és háború, határtologatás és kisebbségi sorstalanság ellenére erős hitünk és meggyőződésünk ugyanaz maradt: élni egyénként, közösségként csak szabadon lehet, csak szabadon érdemes. Neve és kerete is van ennek – Székelyföldön és Partiumban, egész Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken vagy Kárpátalján ugyanúgy hívják: közösségi autonómia. Száz éve cél és követelés. Ha hiszünk benne, jövőkép. Ha már a kezünkben van, közjogi eszköz mindennapi szabadságunkhoz. Az élethez.

Valljuk meg tehát együtt: hiába próbálnak leszoktatni róla, a szabad élet záloga, az autonómia jogunk, jussunk, felelősségünk. Amit könnyű lét ígéretével vagy súlyos fenyegetés kényszerével, mézesmadzaggal vagy kilencfarkú macskával, délibáb hatalommal vagy ólom rabsággal sem lehet elvenni, elvitatni tőlünk.

Nincs még a kezünkben, de elindultunk felé. Tudjuk, mit akarunk, nem igaz, hogy nem tudjuk. Bukarestben is tudják ezt. Azért próbálkoznak lebeszélni róla: néha a könnyű élet ígéretével, titkos paktumokkal vagy nyíltan, a nevünkben fellépőknek bársonyszéket és előjogokat biztosítva. Néha súlyos fenyegetés kényszerével, levetetve zászlónkat, korlátozva nyelvünket, lepusztítva és kirabolva szülőföldünket. Látjuk és átlátjuk. És nem nyugszunk bele, hogy nekünk csak ez jutott. Nem nyugodhatunk bele, mert felelősséggel tartozunk a szabadságért életüket adó elődeinknek, de még inkább az utánunk jövőknek.

Az autonómia a megoldás. Bármi, ami nem ezt segíti elő, az jó esetben pótcselekvés, de inkább zsákutca. Nem közösségi érdek, bármennyire is annak akarják láttatni. Ha a Székelyföld autonómiájának parlament elé terjesztése az újabb kormányzati kaland miatt már megint időszerű, megteszi azt az Erdélyi Magyar Néppárt, közösen a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. És igen, ha szükséges, Bukarestbe is elmegyünk, hogy nyomatékot adjunk követelésünknek.

Tisztelt egybegyűltek! Az erő és a lehetőség a mi kezünkben. Csak végig kell járni az utat, szabadságharcunkat megharcolni. Mindig békés szándékkal és eszközökkel, de határozottan. Tisztességgel és következetesen. A Székely Szabadság Napja ezt tudatosítsa bennünk: az autonómia a megoldás!

Toró T. Tibor
az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

Elhangzott 2014. március 10-én, Marosvásárhelyen, a Székely Szabadság Napján.

[ Módosítva h márc 10 2014, 10:34 ]
Vissza az elejére
Oldal:   <<       

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System