+ A | - a | Visszaállít
2019. ápr.
24
  Megvan az Univerzum első molekulája
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A csillagászok számára hosszú ideje fejtörést okozott, hogy az Univerzum első százezer évét követően kialakuló molekulákból eddig egyetlen egyet sem sikerült detektálni a világűrben. Erre azonban most végre sor került, egy egykori csillag maradványai között ugyanis megtalálták a hélium-hidrid molekulákat, amelyek ebben az időben, elsőként jöttek létre.

A NASA hivatalos közleményéből megtudhatjuk, hogy a Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy (SOFIA) névre keresztelt eszközzel sikerült kimutatni a szóban forgó molekulákat, amely a légkörben, akár 14 km-es magasságban, egy speciálisan átalakított Boeing 747-SP repülőgép segítségével végzi munkáját, hogy megkerülje a különböző zavaró hatásokat és pontos adatokat szolgáltasson számunkra. A szakemberek ezúttal a tőlünk mintegy 3 ezer fényévre lévő planetáris ködöt figyelték meg, amely az NGC 7027 jelölést kapta meg, bár ez a helyszín már a hetvenes évek óta kiemelt figyelmet kap, hiszen azóta tartják számon potenciális jelöltként, legalábbis az első molekulák regisztrálása és azok visszaigazolása szempontjából. Itt most végre pozitív eredményt kaptak, így egy újabb építőelem került a helyére, bár a kép nyilván még mindig nem teljes.



Egy planetáris ködben bukkantak rá az évtizedek óta keresett alkotóelemre.

A csillagászok úgy vélik, hogy az Ősrobbanást követő mintegy 100 ezer évben mindössze néhány atom (leginkább hidrogén, hélium, illetve lítium) létezett az Univerzumban, ez ugyanis még túlságosan forró volt. A fokozatos lehűlés eredményeként a hélium- és hidrogénatomok végül kombinálódhattak, így megjelent a fent említett molekula, amely egyben az első is volt, ezt követően pedig a szép lassan megjelenő csillagok elvégezték a munka további részét, újabb elemek megjelenését eredményezve. Ezt korábban laboratóriumi körülmények között előállították és tesztelték, azonban a világegyetemben csak most figyelték meg először ennek jelenlétét, így az egykori csillag (amely valamikor a Naphoz fogható volt) valóban kitűnő lelőhelynek bizonyult.

A SOFIA esetében külön előnyt jelent, hogy az eszköz minden egyes megfigyelés után visszatér a felszínre, így a további fejlesztés, optimalizálás és kiegészítés jóval egyszerűbb feladat. A legutóbbi ilyen kiegészítés a German Receiver at Terahertz Frequencies (GREAT) volt, amely már kifejezetten erre a molekulára koncentrált, külön csatornát szentelve a remélt megfigyelésnek.

forrás:/sg.hu/
Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz