+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
04
  Létezhetnek párhuzamos univerzumok?
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: nordi
szerző: Lugosi Péter

Sok sci-fi alkotásokban, illetve bizonyos tudományos munkákban megfogalmazódott egy elképzelés: világunk nem az egyetlen, hanem számos különböző univerzum létezik, ezek az eltérő világegyetemek pedig együttesen úgynevezett multiverzumot alkotnak.
Bár a többszörös univerzumokról sokaknak feltételezhetően valamilyen tudományos fantasztikus történet jut eszébe, valójában több tudományos érv is van a multiverzum létezésére – írja a Space.com.


Napjaink legelfogadottabb modellje szerint nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt a kozmoszra a gravitációs szingularitás volt a jellemző: ebben a világban az idő és távolság mérése értelmetlen, a hőmérséklet és a nyomás pedig végtelen volt. Azután valamilyen, egyelőre ismeretlen ok miatt hirtelen tágulni kezdett a kozmosz, háromdimenziós alakot öltve.



A folyamatot beindító robbanás energiájának csökkenését követően a részecskék elkezdtek objektumokat, galaxisokat, csillagokat, bolygókat formálni.

A tudósokat egy ideje foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon csak a mi univerzumunk született-e meg ilyen módon, vagy léteznek más világegyetemek is. Mai technológiánk mellett egyelőre lehetetlen eldönteni a kérdés, a fizikusok, csillagászok és filozófusok azonban elméleti szinten sokat foglalkoznak a problémával.

MULTIVERZUM – DE HOGYAN?... A szakértők valójában több hipotézist is kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy miként épülhet fel a multiverzum. Az egyes elképzelések közt a különbséget általában az adja, hogy a kutatók miként is képzelik el az egyes világegyetemek megszületését.

Az egyik, a párhuzamos univerzumok elméletének nevezett gondolat szerint a tér-idő lapos formát ölt, és a végtelenbe tart, a végtelenségben pedig több univerzum is kialakul. A végtelen univerzumok ötletének egyik legizgalmasabb gondolata az, hogy mivel a részecsketípusok száma véges, így azok kombinációja is az (egészen pontosan 10¹²², azaz 122 darab 10-es szorzata). A végtelen tér-időben tehát egy idő után ismétlődések alakulnak ki, így egy-egy univerzumnak több másolata is lehet.

Egy másik hipotézis szerint ha a tér-időre egy egészként tekintünk, bizonyos részeken a tágulása megtorpan, míg máshol szakadatlanul folytatódik. Ha tehát saját univerzumunkat egy buborékként képzeljük el, az további buborékok, azaz világegyetemek közé ékelődik be. Az elmélet érdekessége, hogy az egyes buborékok nem kapcsolódnak egymáshoz, így belsejükben a fizika törvényei is eltérőek lehetnek.


Lehetséges, hogy a multiverzum buborékokra emlékeztető világegyetemből épül fel

Egy harmadik elmélet alapján az univerzumokat döntéseink határozzák meg. Mikor az ember döntési helyzethez kerül, választási alapján további világegyetemek jönnek létre. Az egyik univerzumban az ember egy adott pillanatban nem szakít aktuális párjával, egy későbbi választás miatt azonban évtizedekkel később elválnak. A későbbi döntéshelyzetben viszont olyan elhatározásra is juthat, melynek köszönhetően párjával marad, és együtt öregednek meg. Eközben a korábban szétvált páros univerzumában szintén születhet utóbb olyan döntés, amely miatt végül a pár ismét egymás mellett köt ki.


Ezen rendszerben az életünk során meghozott számtalan választás miatt sorra születnek az újabb és újabb világok.

A Stephen Hawking által megfogalmazott gondolat szerint ezzel szemben a kulcs az ősrobbanás. A kutató azt feltételezte, hogy a Nagy Bumm pillanatában több ősrobbanás is volt, így több univerzum is született. A fizikus szerint az egyes világegyetemek nyomai kimutathatóak más univerzumok kozmikus háttér-sugárzásában.

Stephen Hawking brit elméleti fizikus, csillagász a Jurij Milner orosz milliárdossal közös tudományos kezdeményezésüket, a Breakthrough Starshot-ot népszerűsítő sajtótájékoztatón a New York-i One World Trade Centerben 2016. április 12-én. Milner 100 millió dollárt ajánlott fel arra, hogy civilizált életformát leljenek fel az univerzumban, a fizikusnak tanult orosz milliárdos a feladathoz maga választott ki tudósokat, az egyikük Hawking.
A világegyetem végéről írt Stephen Hawking utolsó tanulmányában Ebben a tanulmányában bemutatta, hogy miként találhatjuk meg a többi univerzum nyomát, és hogyan sötétednek el idővel az egyes világegyetemek.

Szintén izgalmas Elon Musk azon elképzelése, ami alapján univerzumunkat egy nálunk értelmesebb létforma teremtette meg. Ez a fejlettebb faj akár több, egymástól eltérő szimulációt is létrehozhatott, így egymással párhuzamosan több világegyetem is létrejöhet. Sőt, az egyes univerzumokban a kellően fejlett civilizációk végül újabb szimulációkat hozhatnak létre saját szimulációjukban.



Elon Musk szerint egy szimulációban élünk. Korábban több fizikus, kozmológus és filozófus is megfogalmazott hasonlót.

MÉG IDŐRE VAN SZÜKSÉGÜNK - A fenti elméletek bizonyítása természetesen nem egyszerű, jelenleg konkrétan lehetetlen. Az egyik probléma, hogy világunk kora, még ha emberi ésszel felfoghatatlan is, de véges: 13,7 milliárd éves. Így egyelőre nincs elég nagy minták ahhoz, hogy a multiverzum-elmélet bizonyos változatait, például a párhuzamos univerzumok hipotézisét érdemileg teszteljük.

Talán idővel a technológiánk kellően fejlett lesz ahhoz, hogy rábukkanjunk a többi potenciális világegyetem nyomára. Roger Penrose, az Oxfordi Egyetem munkatársa kollégáival a közelmúltban kidolgozott egy modellt, amely többek közt Hawking munkáin alapult. A hipotézis kimondja, hogy az egyes világegyetemek nem egy időben, hanem egymást követően létezhetnek.

Tényleg létezhetnek más univerzumok? - Kutatók egy csoportja úgy véli, a mi univerzumunk előtt más világegyetemek is léteztek.
Egy ősrobbanás után egy világegyetem egy bizonyos pontig létezik, majd az egyre gyarapodó fekete lyukak miatt végül megsemmisül, létrehozva a fent említett gravitációs szingularitást.



Penrose-ék modelljében az egyes világegyetemek végét a fekete lyukak sokasága hozza el

Ezt követően újabb ősrobbanás következik be, és bizonyos ideig ismét létezni fog egy univerzum, melyben egyelőre kimutathatatlanul, de fennmaradnak az előző világegyetemek bizonyos maradványai: a korábbi fekete lyukak által kibocsátott részecskék, a gravitionok és fotonok.

Ha sikerülne olyan eszközt létrehoznunk, amely képes azonosítani ezeket a nyomokat, az komoly érv lehetne a multiverzum létezésére.

A kulcs tehát az idő. Vagy univerzumunknak kell öregednie, vagy nekünk kell még fejlődnünk, hogy eldönthessük a kérdést: létezhet-e több világegyetem. A gondolattal mindenesetre izgalmas játszania a tudósoknak, hiszen nemcsak a sci-fi alkotásoknak teremthetnek ezzel témát, hanem saját világunk működésének megértéséhez is közelebb kerülhetnek.

forrás:/24.hu/

Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz