+ A | - a | Visszaállít
2018. márc.
10
  Sikerült belesniük a kutatóknak a Jupiter felhői alá
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Folyékony hidrogén és hélium örvénylő keveréke, valamint futóáramlatok rejlenek a Jupiter felhői alatt - számoltak be friss eredményeikről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei, akik a gázóriás körül keringő Juno űrszonda révén nyertek egyedülálló bepillantást a planéta belső szerkezetébe.

A kutatóknak eddig kevés információjuk volt arról, hogy mi is történik pontosan a Naprendszer legnagyobb bolygójának vörös, barna, sárga és fehér színekben pompázó vastag felhőtakarója alatt. A Junót azonban arra tervezték, hogy belessen a felhők alá" - mondta Yohai Kaspi, az izraeli Weizmann Intézet kutatója, aki a Jupiter gravitációs erejének újfajta mérési technikáira alapozva vett részt a kutatásban. A szakemberek hozzátették, hogy szilárd felszín nélküli gázóriás lévén, a Jupiterről csupán körülötte keringve tudnak információkat gyűjteni.

"Évtizedekig rejtély övezte, hogy a Jupiter felhőzeti övei milyen mélyen húzódnak, de a bolygó gravitációs mezejének pontos mérésével (másik Nature cikk) sikerült kimutatni, hogy az időjárási zóna 3000 km mélyre nyúlik le. Hozzávetőlegesen 3 földtömegnyi anyagot tartalmaz, ami a Jupiter össztömegének 1%-át teszi ki. Összehasonlításképp, a Föld légköre a Föld tömegének kevesebb mint egymilliomod részét teszi ki.

A Jupiter északi sarka a Juno felvételén
A videó indításához: Katt ide!


A Jupiter pólusainak új infravörös képei az északi pólus felett nyolc óriási, szorosan tömörülő ciklont mutatnak, amelyek legalább 4600 kilométer hosszan körbeölelik a központi vihart, és a szelek több mint 350 km/h sebességgel kavarognak. A Jupiter déli pólusán szintén megfigyelhető egy központi viharcella, amelyet még öt nagyobb vihar vesz körül. Úgy tűnik, hogy ezek a viharok hosszú életűek, annak ellenére, hogy annyira közel helyezkednek el egymáshoz, hogy szinte majdnem egyesülni látszanak a határokon."

A gigászi bolygót 99 százalékban hidrogén és hélium alkotja.
A Juno adatai szerint a bolygó belseje felé haladva a sűrűség fokozatosan növekszik.

A bolygó futóáramlatai, amelyek kapcsolatban állnak a felszínnel, mintegy háromezer kilométerrel buknak a felhőszint alá, és a planéta legbelső részét folyékony hidrogén és hélium keveréke alkotja, amely úgy forog, mintha szilárd test lenne.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a bolygónak talán magja is van, amelyet forró kőzet és víz alkothat, de ez is folyékony lehet, nem szilárd halmazállapotú. A Juno adataiból továbbá egy kicsi, ám jelentőséggel bíró aszimmetriát mutattak ki a Jupiter északi és déli féltekéjének gravitációs mezeje között, amit a futóáramlatok okoznak.

A NASA Juno-űrszondája 2016 júliusában állt sikeresen pályára a gázóriás körül. A főként napenergiával működő járművet a floridai Cape Canaveralból indították útnak, elsődleges küldetése a Jupiter mágneses mezejének felmérése.



A Jupiter körül keringő Juno-űrszonda felvételeiből összeállított képen a bolygó északi sarkán kialakult központi ciklon és az azt körülvevő nyolc másik ciklonról. A Jupiter sarkait ciklonok geometrikus csoportjai borítják, és tudósok 2018. március 7-i bejelentése szerint a légköri képződménye mélyebb, mint eddig feltételezték (forrás: NASA)

A tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született. A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját.

Az óriási bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygójáé együttvéve, ezért úgy gondolják, hogy már a nagyságából fakadó tömegvonzás is segíthetett megvédeni a Földet az üstökösök és aszteroidák becsapódásaitól.

forrás:/origo/
Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz