+ A | - a | Visszaállít
2017. nov.
09
  Kronosz, a bolygók pusztítója
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Juhász Áron

Egy Naphoz nagyon hasonló csillag elfogyaszthatta jó pár kőzetbolygóját, méltán kiérdemelve a Kronosz elnevezést, a görög mitológiában az utódait felfaló titán után.
Míg jelenlegi ismereteink szerint a Naprendszer bolygói biztos és stabil életet élhetnek központi csillagunk körül, addig a HD 240430 bolygói közül többet is egykoron éltető csillaguk nyelhetett el. A tőlünk 320 fényévre lévő csillagról a Princetoni Egyetem kutatói feltételezik, hogy a kialakulása után kb. 15 földtömegnyi kőzetbolygó anyagát fogta be.


Semyeong Oh és csapata eredetileg nem bolygófaló csillagokat keresett. A Gaia űrobszervatórium adatait arra használták, hogy olyan együttmozgó, azaz egymástól viszonylag távoli, jól szeparált kettőscsillagokat azonosít-sanak, melyek egyazon szülő felhőből keletkezhettek. Egy ilyen csillagpár az egymástól kb. két fényévnyire levő HD 240430 és HD 240429 (utóbbira Krioszként hivatkoznak, egy másik titán, Kronosz testvére után).

Amikor a Flatiron Intézet egy előadásán bemutatták eredményeiket, John Brewer (Yale Egyetem) javaslatára összevetették az általuk kapott együttmozgó csillagpárok katalógusát Brewer kémiai adatbázisaival.

Akár több tucat bolygót is elnyelhetett a Kronosz. Itt – művészi grafika a különböző exobolygók sokféleségéről. (forrás: NASA/JPL-Caltech/R.)

Brewer adatai szerint a két csillag markánsan eltérő kémiai összetétellel bír, ami igen meglepő annak fényében, hogy valószínűleg párban keletkeztek ugyanabból a felhőből és ugyanabban az időben.

Míg a két csillag illó (könnyű elem/molekula) tartalma közel azonos, addig bizonyos nehéz elemekben/fémekben, mint vasban, alumíniumban, magnéziumban, és különösen lítiumban a Kronosz sokkal gazdagabb, mint testvére. Oh szerint a Kronosszal összevethetően fémgazdag csillagok többségében minden más elem is hasonló módon feldúsult, ezzel szemben a Kronosz csak bizonyos elemekben gazdagabb, más elemek normális mennyiségben detektálhatóak.

Adrian Price-Whelan, a tanulmány társszerzője szerint ha a Kronosz nem kőzetbolygókat, hanem gázóriásokat kebelezett volna be, teljesen más kémiai összetétel lett volna az eredmény, még akkor is, ha ezek a gázbolygók kellően nagy kőzetmaggal is rendelkeztek volna. “Veheted a Jupitert, és behajíthatod egy csillagba, de a Jupiternek óriási gázburka is van, ami a szén és nitrogén mennyiségét is fokozni fogja – ezek az illó elemek, amiket Semyeong is említett.”

Az adataik ellenőrzését és a kémiai furcsaság megerősítését követően több elméletet is felállítottak, azonban a planétaelnyelős tűnik a legbiztosabbnak, amit a kísérőnek, Kriosznak a normális összetétele is megerősít. Valószínűleg a két csillag mozgása során összefuthatott egy harmadikkal, ami megzavarhatta a Kronosz egy vagy több külső bolygójának pályáját. Ezek a bolygók emiatt belsőbb pályára kerültek, amik a már ott lévő belső bolygókat a Kronoszba térítették. Mivel a Kriosz csak igen távoli társa a Kronosznak, ezért lehet az, hogy a harmadik csillaggal lefolytatott találkozás perturbáló hatása nem terjedt ki az ő bolygórendszerére, és ezért őrizte meg a normális kémiai tulajdonságait.

Oh és Price-Whelan mindketten úgy vélik, hogy a Kronosz-Kriosz rendszer jövőbeli tanulmányozása szükséges ahhoz, hogy jobban megértsük, mi módon alakulhatnak ki és hogyan fejlődhetnek a különböző bolygó- és csillagrendszerek.


forrás:/csillagaszat.hu/
Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz