+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
28
  Felfedezték az első csillagközi kisbolygót
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző:Tóth Imre

Felfedezték az első olyan kis égitestet, amely a csillagközi térből érkezhetett a Naprendszerbe. Erősen hiperbola pályán mozog, nagyon közel került a Naphoz, mégsem mutatott üstökös aktivitást. Egy más csillag körül kialakult egyszerű kisbolygó látogatta meg a Naprendszert.

A Naprendszer kutatásának történetében emlékezetes lesz 2017. október 18., amikor a Hawaii-szigeteken a Haleakala Obszervatórium Pan-STARRS1 1,8 méteres teleszkópjával felfedezték az ideiglenesen C/2017 U1 (PANSTARRS) jelölés mellett üstökösként katalogizált égitestet. A felfedezésekor csak 0,2 CsE-re (30 millió kilométerre) volt a Földől és 1,18 CsE-re a Naptól, miközben már a pályája távolodó szakaszán járt.

A kép a C/2017 U1 (PANSTARRS), vagy újabban A/2017 U1 pályáját, valamint a nagybolygók pályáit és helyzetüket mutatja (forrás: NASA/JPL és iVirtualtelescope.net).

Napközelben 2017. szeptember 9-én volt, amikor 0,248 CsE legkisebb távolságra közelítette meg központi csillagunkat.
A kis égitest pályája síkja 58 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával, ám a nagybolygók keringési irányával ellenkező irányban, vagyis retrográd pályán mozog.

A NASA JPL pályaelemei szerint a pálya excentricitása 1,181, ami erősen hiperbolikus pályát jelent, és rekord a maga nemében. Az eddigi excentricitás rekordot a C/1980 E1 (Bowell)-üstökös tartotta 1,051-gyel, de ez a Jupiter-gravitációs hatásának volt köszönhető, azt megelőzően elnyúlt parabola volt a pálya alakja. A pályaszámítások szerint az új égitest 2017. október 14-én volt földközelben mintegy 0,16 CsE-re (24 millió kilométerre) bolygónktól. A pálya tengelyének iránya olyan, hogy a Lyra (Lant) csillagkép irányából érkezett.

Karen J. Meech (Hawaii Egyetem) és munkatársai az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT (Very Large Telescope) egyik 8,2 méteres távcsövével részletesebben is megfigyelték a C/2017 U1-t és azt találták, hogy teljesen aszteroidaszerű, azaz nem mutat üstökös tulajdonságokat, kómát vagy csóvát. Az új jövevényt így átsorolták a kisbolygók közé, így jelenlegi hivatalos jelölése a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 1995-ös nevezéktani megállapodása szerint A/2017 U1 lett.

A földpálya (ekliptika) síkjába vetítve az A/2017 U1 pályájának a földpálya és lényegében a többi nagybolygó pályasíkjára csaknem merőleges a pályasíkja.

A VLT megfigyelések alapján Karen Meech arra a következtetésre jutott, hogy az A/2017 U1 fényvisszaverő képességére 10%-ot feltételezve átmérője mintegy 160 méter lehet, tehát egy kis méretű aszteroidáról van szó. Lehetségesnek tartják, hogy ha egy másik csillag körül keletkezett, akkor a jegek kigázosodási (szublimációs) határán belül, csillagához közel alakult ki, mivel a Naphoz nagyon közel haladva (0,2 CsE) sem mutatott aktivitást, pedig ilyen közelségben a felszíni jegeknek erősen szublimálni kellett volna, és üstökös jelenségeket (kóma, csóva) előidézni.



Művészi elképzelés az A/2017 U1 kisbolygóról, ami nem mutat üstökös jelenségeket (NASA, Johns Hopkins Univ. APL, SWRI, Alex Parker és Spektrum.de).

Mindenképp érdemes ennek a nagy valószínűséggel csillagközi eredetű kisbolygónak a további részletes megfigyelése nagy távcsövekkel, amire a gyorsan csökkenő növekvő földtávolság miatt csak pár hete maradt a csillagászoknak. Utána az A/2017 U1 örökre elhagyja a Naprendszert, és vélhetően már soha többé nem tér vissza.

A felfedezését követő napokban más obszervatóriumokban is megfigyelték az A/2017 U1 aszteroidát. A Tenagara Obszervatóriumban Michael Schwartz és Paul Holvorcem 2017. október 21-én készített róla felvételeket.

forrás:/csillagaszat.hu/

kapcsolódó: Elhalad mellettünk az egyik legnagyobb kisbolygó Katt ide!
Magyar felfedezésű kisbolygó halad el a Föld közelében Katt ide!

Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz