+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
14
  Megérkeztek az első nagyfelbontású felvételek a Jupiter vörös foltjáról
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
A Juno-űrszonda július 11-én, magyar idő szerint éjjel 1 óra 55 perckor közelítette meg legjobban a gázóriás különleges légköri képződményét. Ekkor alig 9000 kilométeres távolságra repült el a Nagy Vörös Folttól.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA július 12-én bejelentette, hogy hamarosan beérkeznek az első felvételek a Naprendszer legnagyobb ciklonszerű légköri képződményéről, a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról. Az űrkutatási hivatal tartja is az ígéretét, mert elkezdték feltölteni a beérkező első fotókat.


Ekkor alig 9000 kilométeres távolságra repült el a Nagy Vörös Folttól. Ilyen közel még soha sem járt ember alkotta eszköz, és persze kamera sem a vörös folthoz, felvételek sorozatát készítve a Jupiter legismertebb légköri képződményéről, ezért érthető, hogy a tudósok különösen nagy izgalommal várták az első képek megérkezését.

A közeli képeken jól látszik a földi ciklonokhoz hasonlóan örvénylő gáztömeg, amelyben számos, girland szerű kitüremkedés, illetve kisebb kar látható. A Jupiter atmoszférájának összetevői között az univerzum ősanyaga, a hidrogén szerepel a legnagyobb 75 %-os arányban, amelyet a hélium követ 17 %-os aránnyal.
Az atmoszféra további összetevői közt találhatók szerves vegyületek, így metán és ammónia, valamint szén, etán, hidrogénszulfid (ismertebb nevén kénhidrogén) és egyéb szénhidrogének, továbbá neon, oxigén, kén és szilícium vegyületek.

A Naprendszer egyik legkülönlegesebb jelensége
A Nagy Vörös Folt anticiklonszerű tartós légköri képződmény, amelyet először Heinrich Schwabe német csillagász írt le tudományos alapossággal, 1831-ben. A 19. századtól folyamatosak a Nagy Vörös Foltra vonatkozó észlelések, ám egyes 17. századi csillagászati feljegyzések alapján nagyon valószínű, hogy már 350 évvel ezelőtt is létezhetett.
Tartós képződmény, ám a mérete és a fényereje is folyamatosan változik, a kiterjedése észak-déli irányban 10-14 ezer, keleti és nyugati tájolásban pedig 24 és 40 ezer kilométer között. A Hubble űrtávcsővel végzett észlelések szerint a folt mérete napjainkban rohamosan csökken, évente átlag 1000 kilométert veszít a szélességéből, jelenlegi átmérője 23 350 kilométer, egyelőre nem világos, hogy ez visszafordíthatatlan folyamat, vagy pedig ismét elkezd majd növekedni.

"Továbbra is rengeteg rejtély övezi a nagy vihart, egyebek között, hogy mi okozza pontosan a vörös színét és milyen energia hajtja" - mondta Jared Espley, a Juno program egyik kutatója.

A megfigyelések szerint a Nagy Vörös Folt 90 napos periodicitással változtatja a helyzetét hozzávetőleg 2000 kilométeres eltéréssel. A képződmény legalább 8 kilométerrel magasabbra nyúlik a környező felhőknél. A folt markáns vörös színét a légköri képződmény tetején koncentrálódó ammónia és acetilén UV-sugárzástól való elbomlása okozza.

A folt és közvetlen környezete a Juno-űrszonda felvételén. Az űrszonda kamerája, a JunoCam által készített nyers felvételek nem csupán a Nagy Vörös Folt kiterjedését, hanem lenyűgöző színeit is megmutatják. (forrás: NASA)

"A többi tudományos műszer döntően azt vizsgálja, hogy mi is történik pontosan a felhők alatt" - magyarázta Espley, hozzátéve, hogy ezek az információk lehetővé teszik a kutatók számára, hogy kiderítsék mi rejlik a Nagy Vörös Folt alatt.

A tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született.
A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját. A gigászi bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, ezért úgy vélik, hogy már a nagyságából fakadó tömegvonzás is segíthetett megvédeni a Földet az üstökösök és aszteroidák becsapódásaitól.

A Juno 53 naponta közelíti meg a bolygót, a következő "űrrandevú" szeptember 1-jén lesz. Az általa küldött felvételek kiértékelése valószínűleg további érdekes felfedezéseket ad a Naprendszer e különleges jelenségével kapcsolatosan.

A Lockheed Martin építette legénység nélküli űrszonda 2016 júliusában állt sikeresen pályára a gázóriás körül. A főként napenergiával működő járművet hat éve indították a floridai Cape Canaveralból, fő küldetése a Jupiter mágneses mezejének felmérése. Az űrszonda összköltsége 1,1 milliárd dollár (296 milliárd forint), a NASA New Frontiers nevű küldetése keretében kutatja a Jupitert.

(paramoral)


forrás:/origo;mti-sztárklikk/

kapcsolódó: A Jupiter vörös foltja felett repült át a Juno Katt ide!

Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz