+ A | - a | Visszaállít
2016. dec.
10
  Újabb elmélet született a Plútó szívéről
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A Plútó szíve kutatók szerint talán nem is robbanékony események során keletkezett. Eddig azt feltételezték, hogy bal „lebenye”, az ezer kilométeres Sputnik Planitia (korábban Sputnik Planum) hatalmas becsapódási kráter, amelyet később fagyott nitrogén és más egzotikus jegek töltöttek fel.

Az új vizsgálat azonban azt sugallja, hogy a jégfelhalmozódás következett be először, majd az összegyűlt anyag lejjebb nyomta a terepet, valahogyan úgy, ahogyan Grönland hatalmas jégtakarója teszi a Földön.
Nem véletlen, hogy a Sputnik Planitia – amelyet a NASA New Horizons szondája fedezett fel 2015 júliusi elrepülése során – az északi szélesség 25. foka környékén helyezkedik el – magyarázta Douglas Hamilton, a vizsgálat vezetője.

A New Horizons eddigi legnagyobb felbontású színes felvétele a Plútóról. A RALPH/MVIC készülék kék, vörös és infravörös képeit kombinálták. A színeket a részletek kihangsúlyozásáért felerősítették. A felbontás 1,3 kilométeres.
Csapata számítógépes modelljei azt sugallják, hogy a jég az északi és déli 30. szélességi kör környékén halmozódna fel, mert ezek a törpebolygó leghidegebb régiói. (Pályasíkjához mérten a Plútó megközelítőleg 120 fokos szögben meg van dőlve, a Földnél ez az érték csupán 23 fok.)

A képen a Plútó és holdja, a Charon (forrás: NASA)

Emellett a csapat szimulációi azt is jelzik, hogy a jég nem sávosan halmozódna fel az érintett szélességi körökön, hanem egyetlen jégsapka jönne létre a majdnem szó szerinti hógolyó-hatás miatt: ahogy a jég elkezd felhalmozódni egy területen, az a régió több napfényt ver vissza, ennélfogva hidegebbé válik környezeténél, ami nagyobb arányú jégfelhalmozódást idéz elő.

A New Horizons adatain alapuló korábbi vizsgálatok azt sugallják, hogy a Sputnik Planitia jege legalább 2-3 kilométer vastag (valószínűleg még ennél is vaskosabb). Hamilton szerint ezáltal a Plútó teljes tömegének minimum 0,03 százaléka koncentrálódik a jégsapkában, ami már elegendő anyag hozzá, hogy a terepet lenyomja, és hatalmas medencét hozzon létre.

A csapat modellje azt is sugallja, hogy a jégfelhalmozódás gyorsan ment végbe. A jégsapka valószínűleg a Kharónt kivájó becsapódást követő egymillió évben alakult ki, és azóta viszonylag stabilan fennáll. (Azt egyelőre nem tudják pontosan meghatározni, hogy a Kharón keletkezéséhez vezető becsapódásra mikor került sor, de valószínűsítik, hogy a Naprendszer történetének korai szakaszában ment végbe.)



Egy színes közelkép a Plútó felszínéről (forrás: NASA)


A legnagyobb hold megszületése után a Plútó forgása lelassult, mígnem a két égitest kötött keringésűvé vált, vagyis ugyanazon arcát mutatja egymásnak. A kutatók szimulációi szerint a Kharón gravitációs vonzása hozta a Sputnik Planitiát ezt követően jelenlegi pozíciójába, a Holddal szemben.

Hamilton szerint ezáltal modelljeik elég jól megmagyarázzák azt, amit a New Horizons 2015. július 14-én megfigyelt. Úgy hiszik, szimulációjuk „egyszerűbb” magyarázatot nyújt a Sputnik Planitia kialakulására a domináns elméletnél, amely szerint a medence kozmikus égitest becsapódásával született meg.

forrás: hirado.hu

kapcsolódó: Jéghideg Pluto-hírek a forróság közepén Katt ide!
Janus-arcot mutatott a Plútó a New Horizonsnak Katt ide!
Óceán rejtőzhet a Plútó szíve alatt Katt ide!

Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz