+ A | - a | Visszaállít
2016. okt.
02
  Becsapódással ért véget a Rosetta küldetése
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
Az Európai Űrügynökség emberei már hetekkel ezelőtt elbúcsúztak a Rosetta szondától, amelynek küldetése némileg módosult, hiszen a negatív kilátások miatt inkább úgy döntöttek, hogy egyszerűen nekivezetik azt az általa megfigyelt üstökösnek. Nem sokkal később az elveszett landolóegység is megkerült, utoljára pedig még néhány további képet vehettünk szemügyre.


A szonda a tervek szerint csapódott be az üstökösbe, csak a landolóegység marad mementónak

Az ESA hivatalos oldalán élő közvetítésben kísérhettük figyelemmel a Rosetta utolsó óráit, ezt pedig a bejelentés követte, amelyben jelezték a küldetés lezárását. Eszerint az utolsó manővereket szeptember 29-én éjjel hajtotta végre az értékes és nagyon hasznosnak bizonyult eszköz, másnap kora délután pedig az utolsó jel is befutott, közvetlenül megelőzve a becsapódást. A szakemberek ezt az utolsó időszakot is tudományos kutatásra használták fel, hiszen az egyre csökkenő távolság lehetővé tette, hogy még részletesebb képeket kapjunk az üstökösről, beleértve az általa kibocsátott gázt, port, illetve plazmát is.

A több, mint két éven át tartó megfigyelés egy több évtizedes projekt kicsúcsosodását jelentette (hiszen a Rosetta már a nyolcvanas évek közepén a tervezőasztalon volt), most ez zárult le végleg, a szonda elvesztésével. A szonda 2004-es indulását követően hatszor kerülte meg a napot, ennek során csaknem 8 milliárd km-t utazott, háromszor haladt el a Föld, egyszer pedig a Mars mellett, illetve 31 hónapot töltött el mély hibernációban, hogy azután 2014 augusztásban elsőként álljon keringési pályára egy üstökös körül, illetve indítson útnak egy saját landolóegységet. 786 napon keresztül zajlott a közeli megfigyelési fázis, ezt pedig azért zárták le a becsapódással, mert a Naptól egyre távolodva, a Jupiteren túl amúgy is kevés energia lett volna a további üzemeléshez, így a működtetés további biztosítása nem tűnt valószínűnek.


A megfigyelés megmutatta, hogy az üstökös formája miként befolyásolja az ottani évszakokat, de itt sikerült a különböző gázokat is megvizsgálni, ami arra utal, hogy a 67P annak idején a Naprendszer egy igencsak hideg régiójában született, több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Nagy mennyiségű vizet talán nem, de egyéb fontos összetevőket valóban eljuttattathattak a Földre ezen üstökösök, különös tekintettel az aminosavakra, amelyek jelenlétét nemcsak a Rosetta, de még a rövid életű Philae is kimutatta. Az eredmények kielemzése folytatódik, ez még további éveket vehet igénybe, a munka tehát még korántsem zárult le.

forrás:/sg.hu/

kapcsolódó: Ma becsapódik egy üstökösbe a Rosetta űrszonda Katt ide!
Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz