+ A | - a | Visszaállít
2016. máj.
21
  Közeli portrét készített a Hubble a Marsról
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Idén májusban a Föld és a Mars közelebb jut egymáshoz, mint az utóbbi tíz évben bármikor. A Hubble-űrteleszkóp kiaknázva a közelgő oppozíciót, csodás új felvételt készített a bolygóról, amelyen felhők, kráterek, jégsapkák és más jellegzetességek pompáznak.

A távcső május 12-én fordította szemét az akkor alig 80 millió kilométerre elhelyezkedő planétára. Kozmikus értelemben ez a távolság elég közeli, a Mars már majdnem oppozícióban van, amire egyébként május 22-én kerül sor.

Ekkor pontosan a Nappal szemben helyezkedik majd el, vagyis a csillag, a Föld és a Mars felsorakozik, bolygónk a kettő közé ékelődik - írja közleményében az ESA.

Az oppozíció során a Mars közel is jut hozzánk, ezáltal nagyobbnak és fényesebbnek tűnik az égbolton a megszokottnál. Ez az esemény lehetővé teszi, hogy a csillagászok az űrbeli és földi teleszkópokkal újabb részleteket tárjanak fel róla.

Az oppozíció és a legnagyobb közelség dátumai viszont nem esnek egybe. A Mars május 30-án közelíti meg legjobban bolygónkat, ekkor 75,3 millió kilométer választja majd el őket egymástól.

A Hubble is előnyt kovácsolt eme elrendeződésből, az említett távolságból 30 kilométeres jellegzetességeket is megfigyelhetett. Ehhez 3-as nagy látószögű kameráját vetette be, a végső felvétel éles, természetes színű Marsot tár elénk.

A Hubble fotója az oppozíció felé közeledő Marsról. A felvétel 2016. május 12-én készült 80 millió kilométerről. (Fotó: NASA, ESA, the Hubble Heritage Team (STScI/AURA), J. Bell (ASU)

A nagy, sötét régió jobb oldalon a Syrtis Major Planitia, egyike a legelső képződményeknek, amelyeket már a 17. századi megfigyelők is kiszúrtak. Christiaan Huygens ennek segítségével mérte le a planéta forgását. A Syrtis Major ősi, szunnyadó pajzsvulkán. A fotón késő délutáni felhők övezik csúcsát.

A tőle délre található ovális képződmény a fényes Hellas Planitia-medence, a legnagyobb kráter a bolygón. Körülbelül 1800 kilométer átmérőjű, nyolc kilométer mély, mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett egy aszteroida becsapódásakor.

A narancsszínű terület a kép közepén az Arabia Terra, hatalmas fennsík. A táj itt sűrűn kráterezett és igencsak lekopott, ami azt jelzi, hogy a Mars legidősebb képződményeinek egyike lehet - írja a NASA.


Az Arabia Terrától délre, az egyenlítő mentén kelet-nyugati irányban futó hosszú, sötét képződmények a Sinus Sabaeous (keletre) és a Sinus Meridiani (nyugatra). Ezeket a sötétebb régiókat ősi lávafolyások és más vulkáni eredetű hordalék borítja.

A déli jégsapka felett kiterjedt felhőtakaró látható. A jeges északi viszonylag kis méretűre zsugorodott, hiszen az északi féltekéjén éppen késő nyár van.

A Hubble által 2016. május 12-én készített felvétel a Marsról. (Fotó: NASA, ESA, the Hubble Heritage Team (STScI/AURA), J. Bell (ASU), M. Wolff (Space Science Institute) A Hubble által 2016. május 12-én készített felvétel a Marsról. (Fotó: NASA, ESA, the Hubble Heritage Team (STScI/AURA), J. Bell (ASU), M. Wolff (Space Science Institute)

A Mars esetében az egymást követő oppozíciók közötti átlagos időtartam 780 nap, legutóbb 2014 áprilisában volt megfigyelhető. Ráadásul a legnagyobb közelségek között is van különbség. Például 2003-ban a Mars 55,67 millió kilométerre közelítette meg a Földet, az ESA szakemberei szerint 60 ezer év elteltével ez volt a legnagyobb közelség a két planéta között.

A Hubble sokszor szemügyre vette már az oppozícióban vagy ahhoz közelítő bolygót, többek között 1995-ben, 1999-ben (ekkor kétszer), 2001-ben, 2003-ban (szintén kétszer), 2005-ben és 2007-ben.

forrás:/hirado.hu/
Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz