+ A | - a | Visszaállít
2014. szept.
23
  Maratont futottam Juhos Gáborral - Via Revolutiae 8. nap
Kategória: Életmód - Közzétette: fulldragon
szerző: nordi
képek: Nagy Barna József


Maratont futottam Juhos Gáborral ... nagyon szépen hangzik, a dolog szépséghibája csak annyi, hogy én bringával tekertem Gábor mellett és még az aznapi távját sem teljesitettem, csupán Szatmárnémetitől Erdődig tartottam vele, de figyelembe véve a lustaságomat, a koromat és az időjárást, már ez is szép teljesitmény volt részemről...(pláne hogy szalonnasütés sem volt kilátasban).

A nyolcadik nap:

Vasárnap délelőtt indultunk a Láncostemplom elől. Az eső esett rendületlenül, de ez csak fokozta bennem a kalandvágyat, ha már kihívás, legalább legyen nedves, nyugtattam magam és végigmormoltam magamban néhány facebookos idézetet a pozitív gondolkodásról és a nehézségek emberformáló hatásairól, amelyeket addig egyszerűen hülyeségnek tartottam, de Juhos Gábor maratoni futó bátorsága és szerénysége megváltoztatta a véleményem a kihívásokról és büszkén csatlakoztam a kiséretéhez, akik nagyrészben az helyi EMNP vezetői voltak.

"Sok ember az életét adta azért, hogy mi szabadabban élhessünk, ezért köszönettel tartozunk" – mondja Juhos Gábor maratoni futó, aki 20 nap alatt közel 900 kilométeres táv leszaladását vállalta a temesvári forradalom emlékére. Szerinte a táv leszaladása eltörpül a forradalom hőseinek áldozatvállalásához képest.

A vasárnapi táv kb. 36 km Szatmárnémeti és Ákos kozött, bicajjal nem is lett volna fárasztó, mégis jól estek a helységnévtáblák tövében tartott pihenők (kizárólag fényképészkedés céljából), melyek jó alkalmak voltak egy-egy rövid beszélgetésre, igy a továbbiakban majd néhány gondolatot idézek, melyeket Gábor mondott a céljairól, életéről...

Két időszakaszban kb. 860 kilométert futok. Az elsőt szeptember 14-én kezdem meg, Újvárosy Ernő temesvári egyházfinak, a romániai „forradalom” első áldozatának emléknapján. 12 napon át 540 km távot szaladok Temesvárról indulva, Szatmárnémetin át Kolozsvárig, majd december 15. és 22 között, a véres eseménysorozat szó szerinti évfordulója időtávjában 320 kilométert Kolozsvár és Temesvár között.



Mikor megérkeztünk Erdődre, a helységnévtáblánal való fotózkodás után röviden elbeszélgettünk az élet fontosabb dolgairól, majd ledekkoltunk az erdődi vár tövében... ahol hamarosan megjelentek a rendőrség éber őrei, akik ezúttal néhány kedves szót is intéztek hozzánk, ami számomra meglehetósen szokatlan volt....(még a narancssárga pólóm is belepirult).



Meglepetésemre még a közös fotózkodást is bevállalták, ami meglehetősen megrázó élmény volt számomra.

Aztán végigjártuk az erdődi vár termeit és alagsorát, itt már több időnk volt egymás sorsának megismerésére. Gábor magánéletéről is ejtett néhány szót :

" Fészekrakó vágyaimat 27 éve bontottam ki Budapesten, de nem sikerült itt gyökeret eresztenem. Mint tó partján a szárnyaszegett hattyú olyan vagyok itt. Gyönyörű ez a város, de én csupán jövevény vagyok" ... meseli Gabor az uj hazájáról.
" A gyökereim itt maradtak, és nem tudtam gyökeret verni máshol. Igaz, Budapesten élek, magyar közegben, az enyéim között, mondhatnám. Mégis itt maradtak a gyökereim, s ha már fölvállalok egy ilyen távot, akkor csakis olyasmiért vállalom, amivel egyet tudok érteni. Saját szórakoztatásom érdekében én maratoni távnál nem futok hosszabbat (egy maratoni táv 42 kilométer, a Via Revoltiae keretében Juhos Gábor ennek több mint tízszeresét futja 12 nap alatt – szerk. megj.). Ha a futással valamire fel lehet hívni a figyelmet, akkor egy ilyen ügyért teszem. Ennek itt a helye, nekem, úgy érzem, ez a küldetésem: az enyéimért kell tennem, dolgoznom. "



Erdődi pihenőnk végén megkoszorúztuk a Petöfi szobrot, majd további jó utat kivánva Gábornak visszatértünk Szatmárnémetibe, de útközben még sokáig motoszkált az agyunkban a maratoni futó egyik szép gondolata:

„És megteremté Isten az eget és a földet és látá Isten, hogy jó”. A teremtő az embert a saját képére teremtette. Én is úgy látom, hogy amit a tavalyi évben tettem, az jó. A gratulációkból, a véget nem érő köszönetekből arra következtetek, hogy sok embernek örömöt tudtam szerezni, egy lélegzetnyi boldogságot és talán egy parányi reményt is. Sokat kaptam én is, megismertem sok jóakaratú embert, egy porig alázott élethelyzetből felemelt fővel tudtam fogadni az őszinte szívből jövő elismeréseket, amire minden élő-érző embernek nagy szüksége van. Én mindig igyekeztem jót tenni, de csak kevésszer adatott meg, hogy elismerésben részesüljek. A székelyföldi maraton által sokszorosan kárpótolt a sors és ezt ezúttal is mindenkinek milliószor köszönöm. "

(paramoral)


kapcsolódó:Via Revolutiae (Juhos Gábor futása a '89-es forradalom áldozatainak emlékére Katt ide!
Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz