+ A | - a | Visszaállít
2014. aug.
09
  Mi megy a Marsra 2020-ban?
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
szerző: Frey Sándor

A NASA döntött, hogy milyen berendezések repülnek majd a következő marsjáróján a vörös bolygó felszínére. Indulás 2020-ban. A jelenleg a Marson dolgozó Curiosity-re nagyban hasonlító, az ott bevált módszerrel leszálló, 2020-ban startoló rover hét tudományos műszeregyüttest visz magával. A „nyerteseket” július utolsó napján nevezték meg az amerikai űrügynökségnél. A megszokottnál is több, összesen 58 javaslat közül választották ki ezeket. A megépítésre kijelölt eszközök láttán már biztos, hogy bár az új marsjáró szerkezetét tekintve a Curiosity mása lesz, a tudományos program, amit végre szeretnének hajtani vele, lényegesen eltérő.

A 2020-as amerikai rover számos olyan berendezést visz majd magával, amilyenek előtte még nem jártak a Marson. Ilyen a változtatható nagyítású kamera, a szén-dioxidból oxigént előállító eszköz és a felszín alatt kb. fél km-ig vizsgálódni képes radar. Az új marsjáró nem olyan önjáró laboratórium lesz, mint a Curiosity, amely képes anyagmintákat venni, eljuttatni azokat a fedélzeti műszerekbe és a helyszínen analizálni az összetételüket.
A vett mintákkal kapcsolatban a hangsúly áthelyeződik a földi elemzésre. A 2020-ban indítandó űrszonda ugyan még nem lesz képes visszahozni a begyűjtött mintákat a Földre, de előkészíti azokat. Így ha néhány év múlva egy másik, visszatérésre alkalmas szonda meglátogatja, annak nem kell bajlódnia az érdekesnek ígérkező minták összegyűjtésével, „csak” el kell szállítania a felhalmozott készletet.

(Kép: NASA / JPL-Caltech)

(Akik nagyon optimistán tekintenek a jövőbe, azok még azt is el tudják képzelni, hogy nem automata űreszköz, hanem egyenesen a Marsra látogató első űrhajósok gyűjtik majd be az előkészített kapszulákat.)

Azt még túl korai megkérdezni, hogy a most 1,9 milliárd dollárosra tervezett költséggel készülő marsjáró pontosan hol fog landolni a bolygó felszínén. A helyszín kiválasztásának egyik fő szempontja az lesz, hogy geológiai szempontból a lehető legváltozatosabb terepre érkezzenek. Méghozzá az érdekes helyszín közvetlen közelébe – nem úgy, mint a közel két évvel ezelőtt landolt Curiosity, amelynek 10 km-t kellett megtennie a Gale-kráter közepén emelkedő hegy oldaláig (és ennek a távnak egy része még mindig hátravan). A Curiosity esetében a hosszú út és a váratlanul kemény kőzettel tarkított terep a kerekek idő előtti kopását, lyukadását eredményezte. A mérnökök már dolgoznak azon, hogy a 2020-as rovert megkíméljék egy hasonló problémától.



A 2020-as marsjáróra tervezett műszerek elhelyezkedésének vázlata. (Kép: NASA)

A tervezett műszerek az alábbiak:
– Mastcam-Z: a rover árbocára szerelt, panoráma- és térhatású képek készítésére, zoomolásra alkalmas fejlett kamerarendszer. Feladata egyrészt a marsjáró útvonaltervezésének segítése, másrészt a felszín ásványi összetételének vizsgálata.
– SuperCam: képek készítésére, kémiai összetétel vizsgálatára, a kőzetben és a talaj felszínén szerves anyagok kimutatására alkalmas kamera (francia együttműködésben készül).
– PIXL (Planetary Instrument for X-ray Lithochemistry): a röntgen-fluoreszcencia jelenségét kihasználó spektrométer a felszín anyagi összetételének helyszíni, nagy felbontású vizsgálatára.
– SHERLOC (Scanning Habitable Environments with Raman & Luminescence for Organics and Chemicals): nagy felbontású, ultraibolya lézert alkalmazó színképelemző, ugyancsak az ásványi összetétel és a szerves anyagok kimutatására. Hasonló elven működő eszköz korábban még nem mért a Marson.
– MOXIE (Mars Oxygen ISRU Experiment): a marsi légkörben levő szén-dioxid felhasználásával oxigént termelő kísérleti berendezés. Ha beválik, később – nagyobb méretekben – akár a bolygóra látogató emberek szolgálatára is lehet ez a technológia.
– MEDA (Mars Environmental Dynamics Analyzer): hőmérséklet, szélsebesség, szélirány, légnyomás, relatív páratartalom, a légköri porszemcsék mérésére alkalmas műszeregyüttes – valójában egy meteorológiai állomás, amely spanyol vezetéssel készül.
– RIMFAX (Radar Imager for Mars' Subsurface Exploration): radarberendezés, amellyel néhány cm-es felbontású képet alkothatnak a felszín alatti geológiai struktúrákról, akár 500 m-es mélységig. A műszert építő csoport norvég vezetésű.

forrás:/urvilag/
Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz