+ A | - a | Visszaállít
2014. jún.
13
  Mi lesz előbb? Újabb Holdutazás, vagy élő szervek nyomtatása 3D-ben?
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: fulldragon
szerző: Trubek Zsuzsa

Hol is tart ma a technológia, milyen úttörő eredmények várhatóak az elkövetkező években a tudományban, mikor jutunk végre újra el a Holdra, mit is profitálhat az utca embere egyáltalán az űrkutatásból? A második budapesti TEDx konferencián jártunk, ahol arra is választ kaptunk, hogy mikor nyomtathatjuk ki saját belső szerveinket is ki háromdimenziósan és kiderült, hogy egy magyar csapat kreációja, a PuliSpace is versenyben van a Hold ismételt feltérképezéséért indított versenyben.

Vajon mikor juthatunk el újra a Holdra? Ez volt az egyik nagy kérdés a második budapesti TEDx konferencián. Jól mérhető vele, hogy milyennek látja az átlagember az űrkutatás jelenlegi fejlettségi szintjét és mennyire bízik benne, hogy közeleg az a nap, amikor 1972 decembere után ismét a Holdra lép valaki.

A magyarok mellett sok a külföldi is az Akvárium Klub Nagy Halljában, tolmácsgéppel felszerelkezve várják, hogy megtudják, milyennek vizionálják most a jövőt azok, akik felfedezéseikkel alakítják azt. Űrkutatók és fizikusok, az űrkutatás területén tevékenykedő tudósok avatják be az összegyűlteket munkásságukba, elért és várható eredményeikbe.

Feljutunk vagy a fenekünkön maradunk?

Néhány optimista pár évet jósolt, őket azonban leszavazták a magukat reálisan gondolkodóknak vallók és azok a pesszimisták, akik szerint, ha az utóbbi évtizedekben tapasztalható marad a lépték, már soha többet nem jutunk fel. Éppen ezt a hozzáállást igyekszenek megváltoztatni a Google-nél. A Google XPrize ugyanis azokat a lelkes, ám amatőr feltalálókat is célozza, akik az elérhetetlen, csak sci-fikben tapasztalt jövőt előrehoznák és friss ötleteikkel felpezsdítenék a látszólag egyhelyben toporgó tudományt.

A számos Google XPrize közül az egyik most futó a Google Lunar XPrize, ahol magyar versenyzőért is izgulhatunk, a Pacher Tibor fizikus vezette PuliSpace ugyanis az egyik csapat a 28-ból, akik vállalnák, hogy 2015. december végéig sajátfejlesztésű holdjárójukkal összesen egy kilométeres szakaszt ismét feltérképeznének a Hold felszínén és az arról készült felvételeket közvetítenék annak a generációnak, aki már csak hírből ismeri a Holdon járás történetét.

Azt tehát leszögezhetjük, hogy a Google ösztönöz, pályázati kiírásainak nyomán olyan fejlesztések mentek és mennek végbe, amik képesek például az óceánjainkat, tengereinket megtisztítani az olajtól, vagy otthonunkban ülve diagnosztizálni megbetegedésünk típusát. Doktor Pacher szerint a siker kulcsa természetesen egy csapat és a hit, hogy a lehetetlent sokszor kell megkísérteni, míg lehetővé válik.

Dream big

Ő maga gyerekkora Balatonon töltött, csillagbámulós éjszakái óta fel szeretne érni a Földről gyönyörű világító pontoknak látszódó testekhez. A PuliSpace-ük Holdra juttatását csak a kezdetnek tartja, szerinte onnan már egyenesen van kikövezve a tejút a többi bolygó és a csillagok eléréséhez. Véleményét osztja egy vetélytársa, John Walker is, aki egy másik csapat oszlopos tagjaként száll versenybe a Lunar XPrize győztesének járó óriási szakmai elismerésért. John szerint valóban egy-két éven belül visszajutunk a Neil Armstrong által meghódított égitestre, sőt, hamarosan kereskedelmileg hasznosítani is tudjuk majd a holdfelszínt. Ehhez csupán egy állandó bázist és lakóhely létrehozását kell biztosítanunk a Holdon, lehetővé téve később a jég vagy a hélium- 3 kitermelését és a Föld lakosságának ellátását.

John állítja, a felvázolt lépésekhez már létezik a technika, csak finomítani kell rajta, hamarosan fent bányászik az emberiség, egy évtizeden belül pedig a Hold biztosít majd főhadiszállást az űr további felfedezésére induló asztronautáknak. John Walker és Pacher Tibor versenytársa, a szintén csapatirányító Mohd Izmir Yamin gyerekkorának kezdetleges rajzaitól kezdve, az este már-már tipikus jelmondatává váló: álmodj nagyot életérzés mentén bátorítja a közönséget hozzá hasonlóan belefogni egy XPrize versenybe, amiből szerinte, mint mindenki más szerint is nem csupán Mohd-hoz hasonló maláj tudósok és az űrtechnológia, de az átlagember is profitálhat.

Olcsóbb kenyér nélkül is ér valamit a Holdra jutás?

Molnár László űrkutató jól érzékeli az emberek űrkutatásban megingott bizalmát, valóban látványosnak tartja, hogy amíg 1969 és 1972 között 24 űrhajós léphetett a Hold felszínére és már akkor mindenki a Marson létesítendő űrkolóniákról ábrándozott, addig napjainkban szerény eredményeket tud érdemben felvillantani az űrkutatás. Ennek okát azonban abban látja, hogy a sok munka és tesztelés, fejlesztés gyümölcse mind egyszerre, váratlanul zúdul majd rá ismét az emberiségre, legalább akkora boom-ot okozva a nagyon közeli jövőben, mint a ’70-es évek derekán.

Azoknak tehát, akik bár érdeklődéssel, de szkeptikusan tervezték végigülni a sokórás konferenciát, az űrkutatást illetőleg máris jön a válasz: az űrkutatás fejlődik, megvan a technológia a továbblépéshez, sőt még az utca emberének mindennapi életére is kihatnak az űrkutatók felfedezései, teljesítményei. Molnár László szavaival élve, habár a kenyér semmilyen úton-módon módon nem lesz olcsóbb az űrkutatás által, de az emberiség egy hasonlóan hasznos Google Street View-val gazdagodhatott.

Ahogy a bájos románc, a tudományos tények és a prófétai látomások elegyeként aposztrofált sci-fi műfaja is elkezdett újból pozitív jövőképeket az olvasók elé tárni, úgy vizionálja Molnár Csaba is az űrturizmus tényleges beindulását tíz éven belül, a Mars kolonizálódását, a többi bolygó felszínének feltérképezését és a bolygók felszínének rutinszerű fényképezését pedig a távolabbi jövőre.

Bár Justine Kasznica társasági ügyvéd elmondása szerint a "Kié az űr?" kérdéskör még nem áll biztos alapokon és az innovációkhoz képest gyerekcipőben jár, a jó hír az, hogy már a NASA is dolgozik az ügyön és mire nászútra is a Holdra megyünk, megoldódik minden, a tulajdonjogokkal kapcsolatos talány.

3D hatás

Előreláthatóan egy-két év múlva, a Google reményei szerint annak ellenére is, hogy az új amerikai űrpolitika hivatalosan is a Marsra jutást preferálja a Holdra történő visszatérés helyett, visszatér majd az emberiség az utóbbira. Tudjuk, hogy a Földön élők számára milyen óriási potenciál van a Hold természeti értékeinek kiaknázására a gazdaságban, mezőgazdaságban. Ismerjük a távoli jövő terveit és, ha hihetünk a tudósainknak, hamarosan nagy áttörés csomag érkezik majd az űrkutatás területéről. Mert ámulni fontos és ámulni szeretünk. Ezért tarthatjuk az űrkutatást hanyatlónak: alig láttunk eredményt a korábban megszokotthoz képest.

A „wow hatást" Falk György mérnök biztosítja a 3D nyomtatás meghökkentő fejlődését bemutatva. A tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis nemcsak a „szép, olcsó csecsebecsék” nyomtathatóak ki teljesen az egyedi igényre szabva, hanem a biomechanika szolgálatába állítva kisebb méretű májszövetek, koponyánk egy-egy darabja, fül vagy orrcimpa is. Sőt, a cél természetesen teljes élő szervek háromdimenziós kinyomtatása, mely célhoz a jelentéseket alapul véve körülbelül olyan közel állunk már, mint a sok évtizede utáni első Holdra szálláshoz.

forrás:/hvg/
Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz